Egy doboz sör mentette meg egy májusi nap az életünket, akár így is fogalmazhatnék. Mivel húsvét vasárnap gyakran előkerül az újjászületés fogalma, had írjam le egy velünk megtörtént esetet, ahol ezt valósággal átérezhettem.
Régen sokat közlekedtünk tandemmel. Szerettük a szabadságot, hogy nem kellett menetrendhez igazodni. Az úton vigyázni kell, pláne, ha éjszaka közlekedik az ember. Egy koncertről haladtunk hazafelé. Langyos májusi nap volt. Szombat este. Itthon mondták is nekünk, hogy most különösen oda kell figyelni, mert jönnek haza a szórakozóhelyről az emberek és nem biztos, hogy olyan állapotban ülnek az autóba, ahogyan kellene. Mi úgymond szórakozni mentünk. Bár inkább azt mondanám, hogy az együttes, amibe akkor éppen énekeltem, az adott koncertet a kikapcsolódni kívánó embereknek. Ez egy kicsit más felállás, de ha valaki szeret énekelni, akkor ugyanolyan élvezetes lehet előadni, mint hallgatni a dalt.
A hajnali pirkadás általában megérinti minden ember lelkét. A legtöbbször olyankor békés nyugalomal szemléljük a környezetünket, vagy olvassuk kedvelt könyvünket, vagy elmélkedünk. Ha valaki korán kel, lehet, hogy csak egy kávé és már indul is a napja. Vannak, akik kényszerűségből kelnek, mert korán kezdődik a munkájuk. Ma éppen nosztalgiázok egy kicsit, mert volt két-három alkalommal is olyan átvirrazsztott éjszakánk, amit önként és dalolva vállaltunk. Pár család úgy döntött, hogy a húsvét hajnalt szeretné ébren megvárni. Filmet néztünk, beszélgettünk és sokat énekeltünk. Akár szilveszter is lehetett volna, de mi tudatosan a feltámadásra összpontosítottunk. A mai napig szívesen gondolok vissza ezekre az alkalmakra. Nagyon békések voltak és vidámak. Nem úgy, mint a májusi történet.
Haladtunk hazafelé. Élveztük a bringánk suhanását, a langyos szelet az arcunkon. Megbeszéltük útközben a koncertet és már alig vártuk, hogy hazaérjünk. Már nem kellett sokat menni. Egyszer csak megszólalt a férjem, hogy meg kell állnunk a sör vízhajtó hatása miatt. Én egy kicsit sajnáltam azt a két percet, mert olyan jó lendületben haladtunk és már nagyon szerettem volna ágyban lenni és aludni. Aztán, ahogy mentünk tovább, a mellettünk lévő árokban megpillantott a férjem egy autót, benne egy éppen kikászálódó embert. Kicsit vérzett a feje is. Mire megkérdeztük, hogy segíthetünk-e valamit, addigra már ott is volt a helyi hatóság. Kiderült, hogy a fiatal ember velünk szemben haladt, de átsodródott a mi sávunkba és úgy borult be az árokba az autójával. Szemeiből látni lehetett, hogy valamilyen drog befolyása alatt volt. Kirázott a hideg, amikor a rendőr közölte, hogyha egy perccel hamarabb érünk oda, akkor biztosan elütött volna minket. Megmenekültünk! Ezzel a tudattal és összerándult gyomorral tekertem le a maradék 5 kilométert és alig vártam, hogy vége legyen utunknak.
A halálfélelem sokszor beárnyékolhatja tetteinket, ha az kockázattal jár. A katonák hősök, ha csatában életüket áldozzák a hazáért, de a tűzoltókat, katasztrófa védelemben dolgozókat, vagy egyes segélyszervezet dolgozóit is, orvosokat is sokan nagyon tisztelik, mert valami olyasmi a munkájuk, ahol számolni kell a lehetőséggel, hogy nem kerülnek élve haza. Hogyan képesek ilyen tettekre? Van, aki úgy, hogy tudja, az élete túlmutat a biológiai értelemben vett halálon és hisz a feltámadásban, amit ilyenkor, húsvét vasárnap ünnepelünk. Ha valóban lesz ilyen esemény az életünkben, akkor könnyen lehetünk bátrak és vethetjük be magunkat veszélyes helyzetekbe, hiszen teljesen más távlatból szemlélhetjük az életet. Hallottam egy amerikai ügyvédről, aki arra tette fel az életét, hogy bebvizonyítsa, hogy Jézus nem támadt fel. Bizonyítékokat keresett és elhatározta, hogy nem fogja magát becsapni, bármilyen eredményre is jut. Véleménye szerint egy mai jogi elájrás során megtörténtnek nyilvánítaná egy bíróság az eseményt. Érdekes szempontnak találom ezt. Tudományosan vizsgálni egy spirituális dolgot? Lehetséges ez? Ismerek embereket, akik szeretnek mindent megvizsgálni, mielőtt elfogadják azt valóságosnak. Nekem nagyon tetszik ez a fajta hozzáállás. Nyilván vannak olyan dolgok, melyek feltárásával csak a kérdések száma nő, de léteznek események, törvényszerűségek, melyeket az értelmünkkel igenis felfedezhetünk és azt alkalmazhatjuk életünkre. Egy kavics, megy egy kavics, az ninden esetben két kavics.