segítő-segített

Én nem tudok azonosulni a „segítséggel élők” kifejezéssel!

egy vak ember önállóan, fehér bottal közlekedik
Ez a bejegyzés azoknak lehet bátorító, akik szégyellik, ha valamiben segítséget kell hogy kérjenek, illetve akik érdekesnek találják a kérdést: vajon hol az önállóság küszöbe? Cikkemet gondolatébresztő szándékkal tettem közzé, bizonyára úgy fogja érezni az olvasó, hogy tudna hozzá tenni még pár gondolatot. Nagyon régen volt már, mikor heteken keresztül adtak egy olyan reklámot, mely a fogyatékos emberekre, illetve ahogy a reklámban szerepelt, a "segítséggel élőkre" hívták fel a figyelmet. Emlékszem a saját heves érzelmi reakciómra.: Én, mint fogyatékos személy, be lettem kategorizálva a segítséggel élő ember "dobozába"? Ezek szerint a "többiek" sohasem élnek ilyen lehetőséggel életük során? Járjuk röviden körbe az önállóság kérdéskörét, mert azért bizonyára érzi az olvasó is, hogy itt valami sántít!
Tovább olvasom

Vakság, avagy van élet ez után is 2. rész

egy gyertya lángja
Folytatom történetemet most úgy, hogy nem a külső körülmények nehézségeit mutatom be, mint a Vakság, avagy van élet ez után is 1. rész c. blogbejegyzésben, hanem a belső nehézségekre térek ki, ami ennek az élethelyzetnek a feldolgozását illeti. Bátorító lehet azok számára, akik hasonló súlyú problémával küzdenek. Hiszen a megvakuláson kívül még sajnos számos olyan élethelyzet van, aminél igen csak szükség van komoly erőforrásra.
Tovább olvasom

A vak ember is „nézi” a „filmet”

Hogyan láthatom a számomra fontos „jeleneteket” egy filmben, vagy akár egy óvodai nyílt napon? (szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap) Méghogy pihenés? Igen, nekem az, az ovisoknak pedig kő kemény munka van a nyílt napon is!:) De hogyan is élvezhetném annak az alkalomnak az örömeit, amihez azért nem árt, ha valaki lát?
Tovább olvasom

„Várni, csak várni, mindig csak várni!”

A labrador láthatóan örül kacsint és kinyújtja a nyelvét

Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 6. rész

(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)
Bizonyára sokan emlékszünk az István a király c. rockopera egyik dalszövegére, amikor Gizella énekli a refrénben a címben szereplő sort, kisbabát szeretne. Ahogy az alábbi részletet először olvastam, az az emlék éledt újra, amikor izgatottan vártuk első kisbabánk hazaérkezését. Édesapjuk már a kiságyat is összeszerelte. . Milyen türelmetlenül vártunk!

  • Milyen a várakozása annak, aki vakvezető kutyust vár haza?
  • Mi késleltetheti az érkezését egy ilyen segítő jószágnak?
  • Mi a nehézség egy kezdő vakvezető kutya irányításában, ha nincs fehér bot a gazdi kezében?
  • Vajon képes kitalálni, hogy miért löki félre a gazdi őt bal irányba?
  • A régi családtag Zina kutyus, aki megorrolt korábban Bogira, a leendő új családtagra, mennyire haragtartó?

Erdősné Onda Marica írásának következő részletét olvashatja az alábbiakban, a blogszerző szerkesztésében.
Tovább olvasom

Sikeres párválasztás

fekete labrador vakvezető kutyájával ül egy padon egy hölgy

Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 5. rész

(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)
Amikor ehhez a részhez értem, különleges érzés fogott el. Két kutya konfliktusa mennyire hasonlít néha a saját konfliktusaimhoz! Szó esik még az akadálymentesítés akadályairól, amit Bogi, a vakvezető kutya intelligens mivolta és alkalmazkodókészsége számolt fel. Bogi, a vakvezető kutya története folytatódik!
Tovább olvasom

A félrelépés ellenszere

feketelabradorkölyökkedvesenegykézbedörgölifejecskéjét

Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 4. rész

(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)
Bogi, ezzel az alcímmel fejeződött be Erdősné Onda Marica Kutyanapló c. írásának előző részlete.

  • Hogyan barátkozott meg az új vakvezető szuka a családdal?
  • És a másik kutyával?
  • Lehetséges az, hogy egy játékos állatból megbízható, a munkáját jól végző segítő legyen?
  • Mi volt az első rossz szokása Boginak, ami a többi kutyára nem volt jellemző, de őt sürgősen fegyelmezni kellett?
  • Hogyan képes egy ilyen kutya csökkenteni a vak ember közlekedésével járó erős koncentrálás szükségét?

Amikor ezt a részt olvastam, ráismertem a pusztán csak a fehér botos közlekedés egyik problémájára. Kötöttem már ki kórházban azért, mert valaki megszólított és egy pillanatra nem koncentráltam, s úgy szálltam le a buszról. Vagyis azt mondanám, hogy majdnem leestem a lépcsőről. A másik lábammal tartottam az egyensúlyt, de úgy megrándult, hogy nem tudtam lábra állni. Ebben a kis részletből az is kiderült számomra, hogy egy vakvezető kutya mellett egy ilyen köszönés nem billenthetett volna ki az egyensúlyomból. Nem történt volna meg a „félrelépés”! Jöjjön a mai rész a blogszerző szerkesztésében!
Tovább olvasom

Szőrös sofőrt akarok!

fehérbottaléskutyávalátkelegy vakemberazebrán

Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 3. rész

(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

  • Miért dönt valaki úgy, hogy vakvezető kutyát igényel?
  • Mi szól mellette, mi szól ellene?
  • Fehér bot, vagy vakvezető kutya is?
  • Mire gondoljunk, ha önbizalomhiányban szenvedünk?

Erdősné Onda Marica írása folytatódik a blogszerző szerkesztésében.
Sofőr nélkül
Apacs halála után nem okozott gondot a munkábajárás megoldása. Férjem sajnos éppen nem állt munkaviszonyban, így ő lett nem mindig lelkes, de lelkiismeretes és megbízható kísérőm. Néhány hónap után azomban
Tovább olvasom

A gigoló és a szívrabló

Sarplaninaijuhászkutyakölyök

Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 2. rész

(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)
Az előző naplórészlet ott fejeződött be, hogy a szerző, legelső vakvezető kutyusa Daisi után, kapott egy másikat, aki Apacs névre hallgatott. S ahogy az ember ösztönösen egy újban a régi személyt keresi, ugyanúgy az állatainkkal is képesek vagyunk ezt megélni. Pedig nincs két egyforma kutya!

  • Milyen az, amikor egy harmadik is bejön a képbe?
  • Vajon ha fajtája, alkata alkalmas arra, hogy vakvezetővé válhasson, mi lehet mégis akadály?
  • Milyen az, amikor egy kutya olvas az emberek gondolataiban?
  • Képesek lehetünk a veszteségek után újbóli kötődésre?

Olvassa tovább Erdősné Onda Marica „kutyanaplóját”!
Tovább olvasom

Egyik kutya, másik eb?

egynémetjuhászkutyusafüvönfekszikkilógónyelvvel

Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 1. rész

(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)
Nagyon sokan kérdezik, hogy hogyan tudunk közlekedni vakon az utcán. Vannak, akik csak a fehér botot használják, s vannak akik vakvezető kutya segítségét is igénybe veszik. Sokan csodálják ezeket az állatokat. Ezért arra gondoltam, hogy megkérem Erdősné Onda Maricát, hadd osszam meg naplóját, ami a kutyájával töltött hétköznapokról szól. Így sokmindenre fény derül majd, talán kimondatlan kérdésekre is választ kap. Ha mégsem, bátran felteheti a hozzászólásokban! Kedves írótársam szívesen válaszol! A cikkeket én bontottam szakaszokra, és láttam el alcímekkel a könnyebb tájékozódás érdekében. Kellemes időtöltést kívánok!
Előszó
Hiszem, hogy az életben minden azért történik, hogy megtanuljunk általa valami nagyon fontosat… Amikor 16 évesen annyira megromlott a látásom, hogy az orvosok ráírták a zárójelentésemre, hogy vaksága végleges, hagytam magam elcsábítani a vakvezető kutyák varázslatos világának.
Tovább olvasom

Minden erőből

részlet Bruno Ferrero A sivatag negyven meséje c. könyvéből (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai - tematikus nap)   Az édesapa csendesen figyelte gyermekét, aki azzal bajlódott, hogy egy nagyon nehéz virágcserepet odább húzzon. Az apró emberke nagyogat nyögött, dühösen csapkodott és mérgelődött, de a nagy erölködés ellenére nem sikerült a hatalmas
Tovább olvasom