Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei
(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)!
Először nem akartam megírni ezt a bejegyzést. Úgy gondoltam, alig történt valami a héten. Alig haladtam. Most mit írjak erről? Azután ráébredtem, hogy a sok kis apró lépés igenis fontos és jelentős. Meg kell említeni, meg kell örökíteni azokat is.
Nekiestem
Szombaton sikerült felkelnem hajnalban. Leültem a képzeletbeli alkatrészhalmazom elé, s kézbe véve az összerakáshoz való „füzetkét”, elkezdtem bogarászni az elemek
önfoglalkoztatás
Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei
(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)
Engem rendkívül bátorít az, amikor láthatom mások életében a küzdelmeket és azt, ahogyan előbb-utóbb ezeken felülkerekednek. Valószínű, hogy innen jött az ötlet, hogy írjak naplót azzal kapcsolatosan, hogy hogyan haladok a vállalkozóvá válás útján.
A legnehezebb lépés
Dönteni. Kimondani. Csinálni. Elindulni. Három és fél évvel ezelőtt hallottam
Jövőre még több embernek szeretnék segíteni!
(csütörtök: pozitív látásmód - tematikus nap)
Én sem akartam elhinni, hogy a fiamat, férjemet és a barátnőmet miben vertem meg! Darts!!!:) Tizen akárhány éve, mióta nem látok, nem játszottam ilyet, de a karácsonyi meglepetések között egy ilyet is kapott a család. A két ünnep között beálltam egy este játszani, s saját magam csodálkoztam, hogy milyen hamar eljutottam odáig, hogy eltaláljam a táblát, azután már pontokat is számolt a gép. A könnyeimmel küzdöttem az élmény hatására... Remélem, hogy ugyanilyen
Kétségeimről és bizonyosságaimról a saját boldogulásommal kapcsolatosan
(péntek: munka/tanulás - tematikus nap)
Már olyan régóta mondom mindenkinek, hogy én vállalkozni készülök. Már kezdik kérdezgetni, hogy mi lesz már, mi van a terveimmel? A bizonytalanságaimról és kérdéseimről szól a mai bejegyzés. Tudom, hogy több anyukatársam küzd olyan dolgokkal, mint én. Százezer ötlet, sok lamentálás, elmaradt indulás. Megírom, hogy én hogy állok most éppen a terveimmel. Ne érezze senki azt, hogy egyedül van ezekkel a kérdésekkel, ugyanakkor azért találtam szerencsére egy-két fix pontot, amiben biztos vagyok és hátha segít másoknak is, hogy megtalálják saját életükben ezeket a célokat.
dr. Orlicki János állami kárpótlási ügyek jogi szakértőjének története
(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)
Még bizakodik a munka nélkül maradt sorstársam, aki az állami leépítések áldozatává vált. Lehet mondani, hogy ilyen a világ és ez bárkivel megtörténhet. Azt is lehet mondani, hogy ilyenkor miért nem mondjuk azt, hogy egyenlőek a sérült emberek a társadalom többi tagjával? Ez utóbbit elmondhatjuk. Egyenlőek, ugyanúgy elküldhetik őket is a munkahelyről egy egyszerű létszámcsökkentés, vagy intézmény megszűnésének kapcsán. Most nem részletezném, hogy könnyebb-e, vagy nehezebb valakinek látássérültként állást találni. Úgyhogy inkább valamit tenni szeretnék érte. Amikor egy beszélgetés kapcsán személyesen megismertem az ő történetét, az rázott meg, hogy hosszú évekig azt a visszajelzést kapta, hogy mennyire kiváló munkát végez és még ezt jelképesen is elismerték. Aztán eljött a nap, amikor hirtelen ez már nem volt
Pár gondolat és egy felhívás gospel kórusba való részvételre
(Csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)
Sokszor halljuk azt, hogy valaki élete milyen csodálatos, sosem adta fel. Csak ment, ment előre és lám, most milyen sokra vitte. Aztán amikor ilyet látok, hallok elgondolkodom. Mi van azokkal, akik annyira ragaszkodnak egy rossz elképzelésükhöz, hogy azért omlik össze az életük, mert nem adták fel a makacs elképzeléseiket? Erről olyan ritkán olvashatunk történetet. Mégis mit érdemes feladni és mit nem?
Amit nem adok fel
Most, ahogy ismét átgondolom ezt a kérdést azt tudom írni, hogy
Interjú Szabó Gábor motivációs trénerrel
(péntek: munka/tanulás - tematikus nap)
Ki ő? Hogyan boldogul vállalkozásában? Mire büszke? Mit is csinál konkrétan? Mióta és miért nem lát? Ez miben gátolja és miben nem? Az alábbiakból kiderül.
Gyömrő csendes utcáján járunk, tartunk hazafelé az óvodából. Előttem futkosnak érdekes alakok, milyenek? Fogalmam sincs, mert nem látom az arcukat, viszont egy furcsa dologra lettem figyelmes irányukból. Valami csipogott! Kiderült, hogy az Aktív televíziós műsor stábjának operatőre a ludas a dologban. A telefonjának üzenetjelzője volt ilyen csipogó hangra állítva. Különleges volt, vicces, jópofa. Sosem fogom elfelejteni, ahogy
Egy gödörből juttatott a felszínre egy érdekes játék. Mi volt ez? Miben segített? Aki végigolvassa a bejegyzésemet ma, talán segítséget kap, hogy továbblépjen valamely területen, ahol olyan rég rostokol. Az is lehet, hogy választ kap arra, hogy eddig miért nem működött valami. Nekem nagyon tanulságos volt az, amit ma reggel tapasztaltam meg saját magammal kapcsolatosan.
Először vázolnám röviden a problémát, majd a végeredményt. Ebből el fogja tudni dönteni az olvasó, hogy tényleg kijutottam-e abból a válságból, amiről beszélek.
Én azafajta ember vagyok, aki tele van ötletekkel és állandóan úgy érzi, hogy ezer irányba szeretne menni, szakadni. Olyan ember
Ki az, aki meg tudná mondani, hogy hány kilométeren át tologatta a babakocsit? Ki az, aki össze tudná számolni az összes befőttesüveget, amit már elhasznált élete során a befőző időszakban lekvárokhoz, gyümölcsökhöz, uborkához stb. ? A bejegyzés végén olvashat majd mindenki egy ilyen humoros összegzést, előtte pedig szóljon pár gondolat arról, hogy milyen jó azoknak, akik otthon dolgozhatnak. Mert hát igazából ők mindig ráérnek. Milyen jó is lenne, nem másoknak és máshol dolgozni…
Igen, biztos rossz lehet sok esetben a zötykölődés, a nem megfelelő munkakörülmény és az emberek is olykor elviselhetetlenek gondolom. A férjem is ingázott be Pestre, már az
Egy friss pozitív tapasztalatról számolnék most be, mellyel szemléltetni tudom majd azt, hogy az interneten keresztül milyen hatékonysággal lehet elérni embereket. Azt gondolom, hogyha sikerül egyre inkább megértenünk az új irányvonalakat a társadalom közösségi életét illetően, akkor egyre több dolgot kihozhatunk a tevékenységeinkből. Egyre több ember ismer meg minket, egyre jobban beépül a szemléletükbe az egészséges hozzáállás irányunkban és ha már ismertek vagyunk, akkor már a bizalom is könnnyebben kiépül irányunkba, s ezt követően már minden tevékenységünkkel egyre hatékonyabbak leszünk, legyen az adományszerzés, nonprofit üzleti tevékenység, program, ahová minél több embert szeretnénk meghívni stb. .
Példának okáért most a weboldalak akadálymentesítésének ügyét had hozzam fel. Sokan sok helyről szoktak panaszkodni a problémákról, hogy ki mennyire nem figyel oda. Rendben, igazuk van azoknak, akik ezt látják, de akkor most mit lehet tenni? Nekem mindig az az első kérdésem. Ma született egy blogbejegyzés egy értékesítési szakember oldalán, rólam, a munkámról és a végén az akadálymentesítési szempontokról. Erről a bejegyzésről többezren kapnak értesítést, hogy megjelent és olvashatják. Mibe került elérni ennyi embert? Hogy vezetett az út idáig? Ezt csak a folyamatok szemléltetéseként szeretném leírni, mert ebből akár