Erre még a Mikulás is kíváncsi volt! Az események alatt egyszerűen csak ott termett a közelben. Bekukucskált, talán így próbálta kifürkészni titkos kívánságainkat? Pedig a szereplő vendégei csak kávét és teát kértek. Mondhatnánk, nem nagy dolog. Azért egy sóhaj is elhangzik.
önállóság vakon
Ez jó ötlet? Arra gondoltam, mi lenne, ha elmesélném mindig azt, hogy honnan eredt az éppen megosztott rész videójának alapötlete. Hátha érdekes lenne egy kis kulisszatitok! :) Nekem mindig nagyon érdekes a folyamat, hogy miből mi sül ki. Ennél a résznél például nehezen jutott eszembe, hogy legyen, mi legyen. Mert volt egy gyors gondolat, de el kellett vetnem hamar. Végül úgy jártam, mint Columbo.
Nekem ennek a résznek a megálmodása és hangszerkesztése volt eddig a legmulatságosabb élmény. Izgulok is: vajon találkozik majd a közönség lelkületével? A témát egy rövid kvíz kereteibe helyeztem. A zene és a különféle hangeffektek nagyon ismerősek lesznek a nézők többségének valahonnan szerintem. :)
Emelje fel a kezét az, akinek sohasem volt gondja a zoknik párosításával! A videósorozat most következő része is röviden, vidáman mutatja be ezt a témát. Mutatunk egy olyan segédeszközt is, ami szerintem látó emberek háztartásából sem kellene, hogy hiányozzon. Hiszen ez a probléma nem vakspecifikus. Ehhez a videóhoz is készült felirat és képleírás.
A sorozat újabb részéhez érkezett. Ez sem hosszabb két percnél. A
pozitív hangvételű, vidám és informatív, a vak emberek hétköznapjairól szóló részek közül most a mosás és teregetés lesz a téma. Megmutatunk egy segédeszközt is. Egy teregetőverseny végeredménye is látszik majd, vak ember és egy csukott szemű látó önkéntes vállalta a megmérettetést.
Egy pozitív hangvételű, vidám és informatív videósorozat indult a vak emberek hétköznapi tevékenységeiről. Saját ötlet alapján fiúnk és látó barátai segítettek a képi kivitelezésben. Felirat és képleírás is segíti, hogy látás, vagy hallássérült embertársaink is minél inkább élvezhessék. Szánjunk rá két percet, nézzük meg az 1. részt!
Ez a bejegyzés azoknak lehet bátorító, akik szégyellik, ha valamiben segítséget kell hogy kérjenek, illetve akik érdekesnek találják a kérdést: vajon hol az önállóság küszöbe? Cikkemet gondolatébresztő szándékkal tettem közzé, bizonyára úgy fogja érezni az olvasó, hogy tudna hozzá tenni még pár gondolatot.
Nagyon régen volt már, mikor heteken keresztül adtak egy olyan reklámot, mely a fogyatékos emberekre, illetve ahogy a reklámban szerepelt, a "segítséggel élőkre" hívták fel a figyelmet. Emlékszem a saját heves érzelmi reakciómra.: Én, mint fogyatékos személy, be lettem kategorizálva a segítséggel élő ember "dobozába"? Ezek szerint a "többiek" sohasem élnek ilyen lehetőséggel életük során? Járjuk röviden körbe az önállóság kérdéskörét, mert azért bizonyára érzi az olvasó is, hogy itt valami sántít!
Kiemelt
Az idén esély nyílt arra, hogy történetemet még többen megismerhessék azok közül, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. A Bartimeus Kulturális Közhasznú Egyesület összeállított egy kötetet bátorítás céljából olyan sérült embereknek, környezetüknek, akik szeretnének megbirkózni lelki nehézségeikkel. Egy pályázati felhívásra írtam meg történetemet, mert én is hiszem - ahogyan a kiírásban olvashattuk - "Van élet ez után is". Alább az írás első fele, mely inspiráló lehet mindenkinek, akik nehéz körülmények között élnek. Innen letölthető a teljes kötet.
Vak sorstársam „látta” a képeket, látó társaim nem
Avagy kihívás és közdelem a „képes élet” világában a weben
(Szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap) Úgy éreztem, megnyílt a világ. Nem tudom, hogyan érzékeltethetném ezt az életérzést. Éppen egy szakmai anyagot hallgattam tartalomfejlesztés témában, amikor az ott ajánlott weboldalt megkerestem. Képek vannak feltöltve milliószám. Az oktató nagyon pozitívan nyilatkozott, tehát szó szerint vakon bízom abban, hogy itt minden kép jó minőségű. Már csak pár kérdés maradt a számomra, hogy megvizsgáljam a lehetőségét annak, hogy fog sikerülni. Honnan tudhatom, hogy
Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei
(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)
Ebben az októberi időszakban özönlenek rám a hírlevelek, ilyen tréning, olyan tanfolyam. Ráadásul minden aktuális, hiszen annyi mindent nem tudok még jól csinálni, s milyen nagy a „kísértés”, hogy az összes tudást megvásároljam. Persze, ha lenne miből. Elkölthetnék többtízezer forintot, vagy akár százat is, de nincs ilyen lehetőségem jelenleg. Ha lenne is, vajon lenne kapacitásom, ügyességem, egyedül megcsinálni mindent, amit tanácsolnak nekem? A már megvásárolt anyaggal sem tudtam olyan jól haladni, ahogy terveztem, azon is végig kellene még mennem, ami a