Ki érezte már azt a temetés szó hallatán, hogy ki nem állhatja a megszokott zenéket a ravatalozónál, és utálja a semmitmondó általános szép szavakat, melyekkel a szerzőjük egyáltalán nem tud senkit megérinteni? Nekünk most szeptember elején, a dédmama temetése kapcsán, az volt a célunk, hogy olyan ember beszéljen és olyan zene szóljon, ami reményt és megnyugvást igyekszik adni a jelenlévőknek. Ha reménységet, vigasztalást, bátorítást szeretnénk megélni és átadni a gyászolóknak egy temetésen, akkor ebben a bejegyzésben hasznos tippek találhatók ehhez. Alább megosztom a dalok linkjeit és Óvári Péter evangélikus lelkész szavainak lényegét, s saját gondolataimat is.
mindenszentek/halottak napjára
Veszítés a hétköznapokban
(csütörtök: pozitív látásmód - tematikus nap)
A napokban találtam egy gyönyörű költeményt, amint az ünnepekre készülve keresgéltem valamit, amit megoszthatnék a barátaimmal. Milyen érdekes, hogy a búcsúzás, az elengedés kapja a hangsúlyt és nem a halál. Szinte a mindennapokra bontja le a költő a tényt, valamitől mi mindig búcsúzunk. Hogyan lehet ezt úgy elfogadni, hogy még a reménység is megmaradjon? A vers után lesz két link, ahol a halállal és a veszítéssel kapcsolatos írásaimat lehet megnézni egy kupacban. Nekem az életben nagyon fontos az őszinteség, a dolgokkal való szembenézés és a reménység keresése, bármilyen jellegű veszítésről is legyen szó az életben. Édesanyám, vagy a látásom, saját, vagy mások