GONDOLATÉPÍTŐ NAP
Hallott már a kedves olvasó az ufó szindrómáról? Ha még nem, akkor csak annyit erről, hogy ez az a jelenség, amikor a környezetünk egyáltalán nem érti, hogy miről beszélünk, mit miért csinálunk, miben miért hiszünk. Biztosan mindenkivel előfordult már az, hogy egy általunk jónak vélt ötlettel segíteni szerettünk volna valakinek, de az illető nem fogadta meg a tanácsunkat. Ilyenkor lehet azt csinálni, hogy ráhaggyuk a másikra, vagy próbálkozunk még százszor, hátha egyszer majd rájön. Mennyire működnek ezek? Ha úgyhagyom a dolgot, akkor nem változik semmi. Ha erőszakoskodom, akkor sem változik semmi, maximum megutál a másik a piszkálásért és mégzárkózottabb lesz. Én viszont egy velem történt esettel szeretnék megmutatni valamit, amire én is utólag ébredtem rá. Nem kell, hogy végletekbe essünk. Találtam egy utat, ha valóban segíteni szeretnénk a
kudarc
Mi a haszna annak, ha egy cső egyszer csak megadja magát és rossz helyen ereszti tovább a vizet? Például az, hogy egy ötlettel gazdagabb lettem a munkámat illetően. Más valami?
Mostanában két területen is kezdtek feltornyosulni a dolgok. Az egyik az a háztartás. Egyre nagyobb és nagyobb kezdett lenni a rendetlenség, amin azért megpróbáltam uralkodni, de valahogy nem sikerült teljesen legyőzni. A másik pedig az, hogy tele vagyok ötlettel, de nem tudom, hogy melyiket vegyem előre és melyiket
Íme egy terület, ahol gondjaim vannak. Azért egy-két rendszerezési szokásom van, ami egyedi szerintem. Erről is olvashat majd a kedves olvasó.
Három kisgyermek mellett nagyon nehéz nekem, hogy ne legyen rumli. A játékok folyton össze-vissza vannak, ha már nem bírom tovább, akkor rendszerezem őket, de hát
Erről a témáról nem így szokás beszélni. Mit akarok ezzel elérni? Figyelemfelhívás, vagy lehet, hogy ez az igazság?
Előfordult már olyan a kedves olvasóval, hogy valaki azzal próbálta bátorítani, hogy meglátod sikerülni fog, mert sikerülnie kell? Ilyenkor fel szokta tenni azt a kérdést, hogy mitől? Természetesen én is mindig nagyra értékelem azokat az embereket, akik
Egy jó filmet is szeretnék ajánlani ma többek között. Vígjáték. Engem nem csak kikapcsolt, hanem bekapcsolt. Bár erre a
Panaszkodhat egy ember akkor, ha épp bátorítani szeretne másokat? Egy tanulságos eset történt velem ma, ezért osztanám meg és egy kis együttérzés biztosan nekem is jól jön néha…
Gondolta volna rólam valaki, hogy nem vagyok még 13 éves? Igen.
Kerültem már kínos helyzetbe amiatt, hogy nem megfelelő módon kezeltem szeretteim véleményét.
A mai napig emlékszem arra, amikor egy énekverseny után többen odajöttek és
Ma valami nem sikerült, végül mégis inspirált a helyzet. Mire és hogyan?
Már vártam a napot, amikor a rádióban egy bizonyos tematikus napot tartottak. Hirdették is többször, hogy ma annak szentelik a témákat, hogy hogyan élünk mi, sérült emberek. Itt meg kell jegyeznem, hogy a hivatalos szóhasználatban a fogyatékossággal élő személy, vagy sérült személy, vagy fogyatékos személy a helyes kifejezés minden mással szemben.
Visszatérve a történésekhez, arra készültem, hogy majd