keserűség

Kiemelt

Vakság, avagy van élet ez után is 1. rész

Sok gyertya lángja
Az idén esély nyílt arra, hogy történetemet még többen megismerhessék azok közül, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. A Bartimeus Kulturális Közhasznú Egyesület összeállított egy kötetet bátorítás céljából olyan sérült embereknek, környezetüknek, akik szeretnének megbirkózni lelki nehézségeikkel. Egy pályázati felhívásra írtam meg történetemet, mert én is hiszem - ahogyan a kiírásban olvashattuk - "Van élet ez után is". Alább az írás első fele, mely inspiráló lehet mindenkinek, akik nehéz körülmények között élnek. Innen letölthető a teljes kötet.

Szinte észrevétlenül gyógyulni kezdtem

Férjem lelki „vigasztalási technikája”

(Csütörtök: nehézség plusz hálaadás – tematikus nap) Járt már úgy, hogy valakit hiába vigasztalt szavaival? Érezte már azt, hogy szomorúságában idegesítik a jó szándékú bátorítások? Én mindkét esetet átéltem, de a napokban történt velem egy olyan dolog, ami rávilágított arra, hogy nálam mi az, ami a leginkább működik, amitől szinte észrevétlenül gyógyul a lelkem. Mondtam is a férjemnek, hogy ezek után én is ezt a „módszert” fogom először alkalmazni, ha valaki nagyon elkeseredik. Aztán persze
Kiemelt

Pozitív gondolatok betegeknek?

fekete-fehér pillangókép

Hogyan bátorítsam azokat, akiknek nehéz mit mondani?

  • Mit tegyek, ha nem vagyok éppen képes arra, hogy jó színben lássam a másik helyzetét?
  • Hogyan is mondhatnék biztató szavakat, ha én is úgy érzem, hogy nem lehet ilyenkor mit mondani?
  • Hallgattam egy előadást, amiben a pozitív gondolkodásról is szó esett. „Történik egy baleset, s mivel az illető nem akar a legrosszabbra gondolni, nem is kezdi lelkét felkészíteni egy esetleges tragédiára, ami végül ha bekövetkezik, nagyobb kárt okoz így.” (Schlingloff Sándor) Vajon van ebben valami? Elgondolkodtam.

    Ha létezne Isten, nem lenne ennyi szenvedés?

    Szakállas rendezetlen külsejű pipázó idős ember
    Létezik Isten? Ezt a kérdést szemlélteti egy olyan tanmese, amit egy levélben kaptam. Engem nagyon megfogott. De még mielőtt megosztanám, egy rövid gondolat.

    Mi a valódi dráma az életben?

    "Az emberiség legnagyobb tragédiája nem az, hogy több millió embert kiirtottak (nem szeretném ezzel lekicsinyelni a tettek súlyát) , de az emberiség legnagyobb tragédiája mégis az, hogy egyszer meg kell halni mindannyiunknak." (Schlingloff Sándor) Sok emberben sok kérdés felmerül, ha a történelmi népirtásokról van szó például. De a múlt heti buszbaleset kapcsán is biztos vannak, akik magukban azt is kérdezték többek között: ha létezik Isten, hogy történhet ilyen? Bár saját életünk

    Egy tanmese a szenvedés értelméről

    A teáscsésze (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai - tematikus nap) Sokszor értetlenül állunk egy-egy tragikus életesemény után, üveges szemekkel bámulva magunk elé: - Miért történhetett ez meg velem? Elég már ebből a sok nyomorúságból! Bizonyára mindannyian ismerünk olyan embereket, akik hősiesen hordozzák szenvedéseiket. Mi lehet a titkuk? Talán az a hit és reménység, amit az alábbi rövid történet ábrázol.

    „Fókuszpók”

    Énekpróbák Bolyki Balázzsal a Para-ra Gospel Kórusban (szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap) Kinyitottam a sütőt, és észrevettem, hogy maradt benne egy olyan tepsi, amit még el kell mosni. Elkezdtem kihúzni, nem vettem észre, hogy rá volt téve egy olajjal teli serpenyő. Csak akkor, amikor már elkezdett lefojni az olaj a földre és a kezemre. Nincs rémesebb érzés, amikor minden szutykossá válik körülöttem. S ekkor a próbán hallottakra gondoltam. Megállapítottam, hogy ez biztos azért történt, hogy ne felejtsem el megírni, miről is beszélt Balázs, nem, inkább úgy fogalmaznék, hogy ne legyek lusta megírni.:) Nagyon érdekes képekkel szemléltette ismét az éneklés

    Halálra ítélték, de felmentették a gyömrői asszonyt!

    Bizonyságom a befogadó szeretet hatalmáról, erejéről (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai - tematikus nap) Létezik a szeretteim korai elvesztésénél, vagy akár a látásom elvesztésénél is nagyobb teher számomra a világon? Mi az, amit képesek lehetünk elhordozni akár hálával is, s mi az, amit nem az élet mért ránk, de mi mégis cipeljük, pedig nem kellene, helyette szabadon szárnyalhatnánk?

    „Ne add fel, ha fáj”

      Énekpróbák Bolyki Balázzsal (szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)   Így kezdődik az a dal, amivel a próbánkat elindítottuk kedden. Szerzője Havasi Tibor. Ő a Tapolcsányi úti, a Budapest Főváros Önkormányzatának Általános Iskolai Kollégiumának igazgatója. Ide hátrányos helyzetben élő gyermekek érkeznek „haza” a tanítás után. Ők hívtak meg minket magukhoz, hogy tartsuk kivételesen ott a próbát. Balázstól azt is megtudtuk, hogy tavaly nyáron tartott az ott lévő gyermekeknek egy kis ének kurzust. Szeeeegéééények – nevettünk fel

    „Láttam a csodát!”

    Egy koncert hatása az emberi kapcsolatokra (hétfő: egészségmegőrzés–emberi kapcsolatok – tematikus nap)   Ó igen, hát persze. Együtt elmennek a barátok, vagy éppen a család. Kell a kikapcsolódás az új évi lendület felvételéhez. Mi ebben olyan nagy szám, hogy egy koncert megerősíti az összetartozás élményét? Igazából valóban semmi. Ha csak? Ha csak nem történik még valami plusz ezen kívül, valami csoda, amire nem is számít előzetesen az ember. Nem a dalok, nem az előadók, hanem két beteg között történt a koncert hatására, pedig ők ott sem voltak. Hogyan volt lehetséges mégis ez? Erről is

    Édes ének

    A Para-ra Gospel Kórus énekpróbái Bolyki Balázzsal (szerda: tehetség plusz ember - tematikus nap)   Jót mosolyogtam, amikor kiderült számomra tegnap, hogy a torta nemzetközi világnapja van. Nem vagyok édesszájú különösebben, de ha valaki elkészíti a mindmegette.hu oldalon található csokikrémes csokitortát, akkor azt nem utasítom vissza. Itthon majdnem minden ünnepre ilyet süt a férjem. A tegnapi próba több szempontból is „édes” volt. Megjelent ez az ízvilág Balázs instrukcióiban, ajándékokban és nem utolsó sorban a találkozásokban.