A „fogyatékos”kifejezésről egy casting élményének kapcsán
(szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)
Önt mennyire érdekli az, hogy mit gondolnak mások az életéről, személyiségéről? Vajon azok a fiatalok, akik egymást fogyatékosnak csúfolják, milyen képzetet társítanak a fogalomhoz? Mit gondoljak én, amikor olvasok egy felhívást egy gospel kórus megalakulásáról és fogyatékosnak kell neveznem magam, hogy a feltételeknek megfelelhessek? Hogy is állunk a szavakkal? Milyen volt a casting, ahol fogyatékos emberek énekhangjára voltak kíváncsiak a szervezők? Ezekre a kérdésekre olvashatja az
hogyan mondjam
Nem véletlen, hogy ezt a témát választottam. Biztosan találkozott már a kedves olvasó is azzal a szituációval, hogy nehéz volt mit mondani. Én a szívem mélyén még félni is kezdtem, hogy velem is megtörténik az a tragédia, ami egy kedves anyatársammal történt. Arról szeretnék írni, amit megértettem ebből, hogy mi is az, amit ilyenkor tehetek, mondhatok. Saját félelmemről is őszintén írok egy picit. A végén viszont mosoly vár mindannyiunkra!