győzelem

Egy megdöbbentő, nagyon jópofa igaz történet a Mikulással

Vicces zöldségMikulás piros paprikasapka, fehér karfiolhaj és szakáll, barnás krumpli arcbőr és orr, sárgás krumpli dülledt szem olivabogyós szembogárral
Amikor először hallottam ezt a sztorit, nem akartam hinni a fülemnek! Ilyen nincs! Na jó, van, de csak a legjobb forgatókönyvvel rendelkező filmekben. Vagy mégis történhet ekkora poén, csoda, jópofa dolog valaki életében? Aranyos, és egyben megdöbbentő az eset, döntse el az olvasó, hogy felnőtt barátaival, vagy gyermekeivel is megosztja-e az alábbi írást, mely egy valódi élményt beszél el, s az egyik fő szereplője maga a Mikulás!

Vakság, avagy van élet ez után is 2. rész

egy gyertya lángja
Folytatom történetemet most úgy, hogy nem a külső körülmények nehézségeit mutatom be, mint a Vakság, avagy van élet ez után is 1. rész c. blogbejegyzésben, hanem a belső nehézségekre térek ki, ami ennek az élethelyzetnek a feldolgozását illeti. Bátorító lehet azok számára, akik hasonló súlyú problémával küzdenek. Hiszen a megvakuláson kívül még sajnos számos olyan élethelyzet van, aminél igen csak szükség van komoly erőforrásra.
Kiemelt

Vakság, avagy van élet ez után is 1. rész

Sok gyertya lángja
Az idén esély nyílt arra, hogy történetemet még többen megismerhessék azok közül, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. A Bartimeus Kulturális Közhasznú Egyesület összeállított egy kötetet bátorítás céljából olyan sérült embereknek, környezetüknek, akik szeretnének megbirkózni lelki nehézségeikkel. Egy pályázati felhívásra írtam meg történetemet, mert én is hiszem - ahogyan a kiírásban olvashattuk - "Van élet ez után is". Alább az írás első fele, mely inspiráló lehet mindenkinek, akik nehéz körülmények között élnek. Innen letölthető a teljes kötet.

Képekkel illusztrálni vakon

Akadályok leküzdése (gátfutás)

Vak sorstársam „látta” a képeket, látó társaim nem

Avagy kihívás és közdelem a „képes élet” világában a weben
(Szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap) Úgy éreztem, megnyílt a világ. Nem tudom, hogyan érzékeltethetném ezt az életérzést. Éppen egy szakmai anyagot hallgattam tartalomfejlesztés témában, amikor az ott ajánlott weboldalt megkerestem. Képek vannak feltöltve milliószám. Az oktató nagyon pozitívan nyilatkozott, tehát szó szerint vakon bízom abban, hogy itt minden kép jó minőségű. Már csak pár kérdés maradt a számomra, hogy megvizsgáljam a lehetőségét annak, hogy fog sikerülni. Honnan tudhatom, hogy

  • - mi van a képen?
  • - mi a hangsúlyos elem rajta?
  • - milyen apró részlet van rajta, amivel mögöttes mondanivalót is személtethetnék?
  • - hogyan lehet letölteni a képet, ha a beszélő szoftveremmel nem sikerül?
  • - mennyire fontos a méret?
  • - számít, ki milyen eszközről nézi a képet?
  • - honnan tudhatom, hogy a képeimet nem csak a vak emberek látják a weben?
  • - hogyan figyelhetnek oda a vak emberekre a látó bloggerek, webtartalomszerkesztők?
  • Stiller Ákos díjnyertes képe, a szoptatni tudó édesanyákat hivatott bátorítani

    Stiller Ákos díjnyertes képe, Leona szoptatja egy éves babáját
    Stiller Ákos Leona c. képe nyerte el az egyik I. díjat a Magyar Sajtófotó Pályázaton. A hírforrás cikke (2017.) Megtiszteltetés számomra, hogy a rólunk készült munkáját beküldte, és gratulálunk hozzá, hogy nyert az emberábrázolás-portré kategóriában! S ami emellett nagy öröm, hogy ez a kép rólunk bátorítás céljából készült. Alább a részletek!
    Kiemelt

    A felkelő nap, ahogy én látom (vakon festett képem)

    napfelkeltés képem

    Húsvét, reménység, újjászületés

    Nemrég ajándékba készítettem egy képet. Régen, amikor még láttam, nagyon szerettem rajzolni, a kedvenc témám a naplemente volt. Ezért ezt próbáltam a legtöbbször megörökíteni, s még most is ott van a kép a fejemben, s az, hogy milyen színt hogyan használtam. Amikor már erősen gyengült a látásom, egyszer kipróbáltam, vajon meg lehet csinálni úgy is egy képet, hogy nem látom a végeredményét? Euforikus érzés töltött el, amikor a környezetem pozitívan nyilatkozott. S bár gyönyörűséges a lemenő nap, mégis az a gondolatom támadt legutóbb, hogy inkább napfelkelte legyen a képen. A kék másik árnyalatát használtam ehhez. S hogy illik ez a téma a húsvét ünnepéhez?

    Egy tanmese a szenvedés értelméről

    A teáscsésze (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai - tematikus nap) Sokszor értetlenül állunk egy-egy tragikus életesemény után, üveges szemekkel bámulva magunk elé: - Miért történhetett ez meg velem? Elég már ebből a sok nyomorúságból! Bizonyára mindannyian ismerünk olyan embereket, akik hősiesen hordozzák szenvedéseiket. Mi lehet a titkuk? Talán az a hit és reménység, amit az alábbi rövid történet ábrázol.

    Beteg vagyok, vagy „csak” vak?

    Énekpróbák Bolyki Balázzsal a Para-ra Gospel Kórusban  (szerda: tehetség plusz ember - tematikus nap) Kicsit „kiakadtam” a próbán, de jó értelembe véve. Vagy lehet, hogy úgy kellene fogalmaznom, hogy végre „beakadt” valami ismét a helyére a gondolataimban, a lelkemben. Nemcsak a közönségre vannak hatással a dalok, hanem először minket is „megdolgoznak”, ha komolyan foglalkozunk azokkal. Az egyik dalszöveg egy olyan témát feszegetett bennem, ami még keresztény körökben is sokszor vita tárgya.  Aki sérült ember, az beteg, vagy egészséges? 

    Ennek nem lenne szabad megtörténnie!!!

    Bátorítás, hogy merjünk beszélni problémáinkról, és a megoldásokról is, amik segítettek (csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)   Van olyan ember a környezetében, aki már feladta  az életéhez fűződő reményeit? Érezte már úgy, hogyha hinne önnek az illető, akkor nem csak hogy „túlélője” lehetne az életnek, hanem győztes képviselője is? Mennyire össze tud szorulni a szívem, amikor valakit úgy látok szenvedni, hogy azt gondolom, ennek nem kellene így lennie. Találtam erre a helyzetre egy nagyon jó szemléltető történetet.