Ügyfélkapcsolat és webakadálymentesség
(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)
Ma van a minőségügyi világnap. Egy tőlem szokatlan témával jelentkezem. Egy minőségi kapcsolat kialakítása és megtartása fontos önnek az üzletében? Ha igen, akkor most arról olvashat a továbbiakban, hogy online felületével hogyan szolgálhatja ezt a célt úgy, hogy közben segítségére is válhat egy több, mint százezres embercsoportnak.
Szerelem első látásra
Egy emberi kapcsolatban mennyire lényeges az első benyomás? Ez már szinte közhelynek számít, hogy nagyon. Vajon egy weboldallal történő első találkozás mennyit számít? Mitől lehet valaki vonzó egy online látogató számára? Vajon az első találkozás és pozitív benyomás elég ahhoz, hogy újabb randevú
eladó-vevő
Mit tehet egy látássérült pár, ha egyikük sem lát, de szeretnének kikapcsolódni? Mit tehet értük egy szolgáltató?
(szombat: akadálymentes pihenés - tematikus nap)
Egy levelezőlistán egy vak barátunk irígylésre méltó kikapcsolódásáról írt egy alkalommal. Látó kedvesével töltöttek el pár napot valahol. Erre a beszámolóra érkezett egy keserű sóhaj, mely szerint ez az élmény sosem lesz elérhető. Ezt egy szintén vak sorstársam írta és azért nem lát esélyt arra, hogy ők szabadon kikapcsolódhatnának egy ilyen helyen, mert sem ő, sem a férje nem látnak. Ekkor kezdett el bennem motoszkálni egy érzés, hogy mi lenne, ha egy szép nap már azt mondhatnám, gyerekek, ide gyertek, itt megkaphattok mindent, amilyen segítségre szükségetek van! S ezekben a napokban ismertem meg Kádár Tímeát is, aki nemrég nyert el támogatást is munkájára. Szálláskereséssel foglalkozik, melyek különlegesek, elérhető áron igényelhetők és a speciális szükségletekre is szeretne odafigyelni a jövőben. Ide másolom cikkét és még a végén pár rövid gondolatom lenne azért ehhez a témához.
Vakbarát hotelek – pihenés kiszolgáltatottság nélkül
Szerencsére ma már egyre több hotel ügyel arra, hogy részben
Ajándékvásárlás, ékszervásárlás vakon
(szerda: akadálymentes hétköznap - tematikus nap)
Ki az, akinek már volt szerencséje egy hercegkisasszonyhoz? Akkor inkább úgy kérdezem, hogy egy óvodás korú kislányhoz? Bár láttam már kivételt a szabály alól, de általában ezek a leánykák nagyon szeretik a csillogó-villogó dolgokat. Ékszerekből sosem elég, de jöhet a táska, vagy minden más, ami rózsaszín. Egy olyan jó megoldást találtam az interneten, ami nekem, vak édesanyának, aki régebben láttam, lehetővé teszi, hogy válogathassak ékszerek között, ha épp ajándékozni szeretnék kislányomnak egyet. Miért érdekes ez, és hogyan oldódott meg a problémám?
Eleve ott kezdődik a helyzet, hogy maga az ajándékvásárlás gondolata is első körben nem mindig lelkesít. Azért, mert akkor azt is ki kell találnom, hogy kivel menjek el vásárolni. Miért nem mindegy? Első "ránézésre" lehet, hogy egyszerűnek néz ki a dolog. Valaki
Felhívás egy pár perces kikapcsolódásra.
Szombat, sokan ilyenkor mennek bevásárolni. Talán ajándékot is éppen, nem csak élelmiszert. Ki az, aki utálja a kelletlen eladókat? Egy kedves látássérültel történt meg talán az eset, amiről írt egy pályázatban. Szerintem rendkívül szellemes és közben mégis lélekemelő.
Több ember jelezte már felém a háláját, hogy milyen jó ötlet is az, hogy felhívtam a figyelmüket arra, hogy a képek címkéjét írják meg, hogy mi, akik nem látunk, azért tudjuk azt, hogy mit ábrázol a dolog. Mi legyen a címke feliratán? Egy szó, vagy kettő, ami informatív? Vagy adhatunk át akár érzelmeket is? Egy mai döbbenetes élményem kapcsán jutottam ehhez a témához.
Ma beküldtek nekem egy érdekes cikket. Ez arról szól, hogy pár nagy cég hogyan viselkedett, amikor egy lány a vakvezető kutyájával be akart menni az üzletbe. Kétféle hozzáállásról is olvashatunk. Mindenkinek ajánlanám, mert nagyon tanulságos a történet. Vajon miért gondolja úgy egy cég, hogy egyszerűbb nem felvállalni a felelősséget, hanem magyarázkodni üdvösebb? Én sosem csinálok ilyet? Mi lehet az oka és ebből van egyáltalán kiút?
Első gyerekkori élményem az ebben a témában, hogy kikölcsönöztem a könyvtárból egy könyvet. Aztán az valahogy elszakadt és nagyon elkezdtem félni. Ismertem a könyvtáros nénit, szigorú volt, féltem a haragjától, hogy majd kiabálni fog. El is
Ki az, aki azt gondolja, hogyha valaki nem lát, az már önmagában is elég? Persze én teljes mértékben azt tartom, hogy mindenkinek a saját problémája a legnehezebb. Mindig azt szoktam mondani, hogyha valakinek fáj a foga éppen, akkor nem gondol az éhezőkre. Mivel a szerdai napokon a látássérültek hétköznapi boldogulásának bemutatása a téma, ezért most előhoznék egy sajnos egyre jellemzőbb dolgot. Legalábbis nekem több ismerősöm is van, aki nem csak hogy nem lát, elveszítette a lábát is. A cukorbetegség következményeképp egy kedves barátom is így járt. Van egy barátnőm is, akinek más betegségből kifolyólag olyan a helyzete, hogy igen nehezen mozog. Ne ijedjen meg a kedves olvasó, nem akarom, hogy tragédiába fulladjon a mai bejegyzés. Inkább komédiába! Folytassa bátran az olvasást! Többen ismerhetik az írásai kapcsán barátomat, mert sok alkalommal hozzá szokott szólni a témákhoz és mindig olyan
Sok tényező van, ami miatt talán kihívásnak számíthat egyre inkább a hétköznapokban, hogy a számunkra legmegfelelőbb élelmiszert tudjuk beszerezni a lehető legjobb áron. Sokan több helyről oldják meg az alapanyagok vásárlását, vannak, akik egy helyen szeretik letudni az egészet, vannak, akik idő hiányában a kész ételt rendelik már meg online. Hogyan oldja meg a napi betevő falatok beszerzését egy vak fiatal hölgy általában? Milyen lehetőségekkel tud élni és hogyan?
Riport P. Évával
(részlet)
- Mesélj egy kicsit a körülményeidről.
- 35 négyzetméteres lakásban élek. Barátommal tartjuk fenn. Ő sem lát és én sem.
Ugye milyen jó érzés, amikor valaki érdeklődik életünk dolgai felől? Egy ilyen élményben volt részem, egy anyatársam keresett meg, hogy beszéljek neki a babaöltöztetéssel kapcsolatos dolgokról. Mit hogyan oldok meg? Földi-Szilvási Kata, awww.mammba.hu oldal szerkesztőjének bevezetője, kérdései és az én válaszaim olvashatók az alábbiakban. Ezek a praktikussági szempontok mindenkinek jól jöhetnek, akik babát öltöztetnek, vagy csak egyszerűen ajándékozni szeretnének valamikor egy aranyos ruhácskát.