családi sztorik

Egy megdöbbentő, nagyon jópofa igaz történet a Mikulással

Vicces zöldségMikulás piros paprikasapka, fehér karfiolhaj és szakáll, barnás krumpli arcbőr és orr, sárgás krumpli dülledt szem olivabogyós szembogárral
Amikor először hallottam ezt a sztorit, nem akartam hinni a fülemnek! Ilyen nincs! Na jó, van, de csak a legjobb forgatókönyvvel rendelkező filmekben. Vagy mégis történhet ekkora poén, csoda, jópofa dolog valaki életében? Aranyos, és egyben megdöbbentő az eset, döntse el az olvasó, hogy felnőtt barátaival, vagy gyermekeivel is megosztja-e az alábbi írást, mely egy valódi élményt beszél el, s az egyik fő szereplője maga a Mikulás!
Kiemelt

Hogyan lehet együtt játszani valakivel, aki rosszul, vagy egyáltalán nem lát?

Darts bajnok
Szerintem nem kell ecsetelnem, hogy milyen jelentősége van a közös játéknak egy család életében. A motiválhatóságról már nem is beszélve. Nekem, mint vak embernek és édesanyának, ez kihívásokkal teli terület. Nézzük meg, milyen lehetőségei vannak azoknak, akik nagyon rosszul látnak, vagy egyáltalán nem, de szeretnének közös játékban részt venni!

  • Milyennek kell elképzelni egy, a vak emberek számára kialakított speciális játékeszközt általában?
  • Példák „univerzális” játékokra.
  • Játéktárgy, vagy játékos együttlét hogyan?
  • Kötődés és matematika

    (egészségmegőrzés–emberi kapcsolatok – tematikus nap) Bizonyára fel tudja idézni az olvasó, amikor a róka arra tanítja a Kis herceget, milyen fontos, hogy mindig ugyanabban az időben érkezzen látogatóba, hogy fel tudjon készülni rá, és már egy órával előbb díszbe öltöztethesse a szívét. Nem tudom, hogy ki hogy van a váratlan vendégekkel. Érdekes, azért néha jó érzés, ha „csak úgy” ránk nyitja valaki az ajtót, de nem mindig örülök. Egy dolog viszont biztos!

    A vak ember is „nézi” a „filmet”

    Hogyan láthatom a számomra fontos „jeleneteket” egy filmben, vagy akár egy óvodai nyílt napon? (szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap) Méghogy pihenés? Igen, nekem az, az ovisoknak pedig kő kemény munka van a nyílt napon is!:) De hogyan is élvezhetném annak az alkalomnak az örömeit, amihez azért nem árt, ha valaki lát?

    Útinapló 12. rész

    Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei (péntek: munka/tanulás – tematikus nap) Ebben az októberi időszakban özönlenek rám a hírlevelek, ilyen tréning, olyan tanfolyam. Ráadásul minden aktuális, hiszen annyi mindent nem tudok még jól csinálni, s milyen nagy a „kísértés”, hogy az összes tudást megvásároljam. Persze, ha lenne miből. Elkölthetnék többtízezer forintot, vagy akár százat is, de nincs ilyen lehetőségem jelenleg. Ha lenne is, vajon lenne kapacitásom, ügyességem, egyedül megcsinálni mindent, amit tanácsolnak nekem? A már megvásárolt anyaggal sem tudtam olyan jól haladni, ahogy terveztem, azon is végig kellene még mennem, ami a

    Melyik ujjamat harapjam meg?! 2. rész

    Sorozat a döntésképesség kialakulásának,  fejlesztésének lehetőségeiről (hétfő: egészségmegőrzés–emberi  kapcsolatok – tematikus nap) Mi az az eszköz, amivel szülőként  képesek lehetünk vigyázni a gyermekünkre akkor is, ha mi nem vagyunk  éppen velük? Ha gyermekünk képessé válik az önálló döntéshozásra,  akkor nagyon sok veszélytől óvhatjuk meg, kezdve onnan, hogy egy  rossz társaságba keveredve „engedelmesen” viselkedik, odáig,  hogy manipulatív szándékkal ráveszik valamire, amit nem akar mondjuk  egy vásárlás

    Halálra ítélték, de felmentették a gyömrői asszonyt!

    Bizonyságom a befogadó szeretet hatalmáról, erejéről (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai - tematikus nap) Létezik a szeretteim korai elvesztésénél, vagy akár a látásom elvesztésénél is nagyobb teher számomra a világon? Mi az, amit képesek lehetünk elhordozni akár hálával is, s mi az, amit nem az élet mért ránk, de mi mégis cipeljük, pedig nem kellene, helyette szabadon szárnyalhatnánk?

    Én nem akartam! Mégis ez lett belőle!

    Ünnep a tűz körül - pünkösd alkalmára (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap) A negatív esetekről sokat hallani, hogy akaratlanul is megbántunk valakit. De milyen az, amikor akaratlanul szerzünk örömöt, vagy váratlanul kapunk? Ez a kis történet bátorításképp szolgálhat azoknak is, akik úgy érzik, semmiség, nem számít az a kicsi dolog, amire képesek.

    Kincspotyogtatásról szó sem lehet!!!

    Énekpróbák Bolyki Balázzsal (szerda: tehetség plusz ember - tematikus nap)   Először azt a címet akartam adni ennek a bejegyzésnek, hogy "mindent bele". S hogy miért? Mert olyan volt a tegnapi próba, mint egy kaja, amibe sokféle finomságot beletesznek, de úgy, hogy harmóniában legyenek a dolgok. Régebbi és újabb dalok gyakorlása, új gondolatok, lelkesítés és instrukciók, sebesség és megnyugvás egyszerre. Igyekszem ismét úgy leírni az élményeimet, hogy a lehető legtöbbet átadhassak azokból a gondolatokból, amit kaphattunk, abból a hangulatból, amilyenben

    Ez nem „vak lárma”

    Egy szerelemről, ami egy látássérült és egy hallássérült fiatal között ég (szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)   Amikor megnéztem ezt a videót először, azonnal tudtam, hogy látni kell mindenkinek. Például a közös tandemezés technikai megoldásai nagyon érdekesek voltak számomra. Mi is a férjemmel, pedig mi mindketten hallunk rendesen, küszködtünk, hogy hogyan kommunikáljunk menetközben. Mert amit én mondtam hátul, azt hallotta Csaba, de amit ő akart nekem mondani, azt én már sosem hallottam rendesen, mert ahoz hátra kellett volna fordulnia, az meg azért veszélyes lett volna. Mi erre a problémára azt a megoldást