Egy lélekemelő koncert mai élménye
(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

Ma abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a fiatalokkal, akikkel közösen szoktunk énekelni, részt vehettünk a Teleki napokon. Gyömrőn van egy hely, ahol enyhe fokban értelmi sérült gyermekek tanulnak, de az ő helyzetük általában többszörösen is hátrányos. Nehéz családi háttérrel rendelkeznek, többen hiába várják, hogy jöjjön értük az anyukájuk, apukájuk. Ma találkoztunk olyan kisgyermekkel is, aki elmesélte, hogy majd holnap jönnnek érte, de nevelője elmondta, hogy sajnos nem így lesz.

Ahogy indult

Dobossy Veronikával, Juhos Ágnessel, Varju Nórával és Varju Rékával tavaly karácsonykor énekeltem először a gyömrői kastélyban. Mi csak így hívjuk itt a városban ezt az iskolát. Felemelő élményekkel távoztunk, körénk gyűltek a gyerekek és együtt akartak velünk énekelni. Az énekes fiatalok szemét akkor láttam először csillogni igazán. Igen, meg is értem, hiszen rendkívül jó érzés, ha a közönség szinte áhítozik arra, hogy hallgasson bennünket és együtt legyen velünk. Ráadásul karácsony lévén mégérzékenyebb az ember arra, ha közösen énekelhetünk egy koncerten úgy, hogy mindenki ott van egy kupacba, közönség és énekes már nem létezik, hanem csak egy egymás kezét fogó éneklő embersereg. Ősszel született az ötlet, hogy eljárhatnánk rendszeresen is, egy kis bulit csinálni nekik, mert láttuk, hogy olyankor nagyon fel tudnak szabadulni. Örülnek és jó nekik, hogy fiatalok énekelnek, s személyesen is találkozhatnak velük. A lányoknak pedig a feltöltődés mellett tanulságos is, hiszen megtapasztalhatják, hogy milyen sokat jelenthet az, amit csinálnak. Mennyire lelkesítő lehet. Egyéb hatásokról most nem írnék, mert az már más téma. Arra gondoltam, hogy minden hónapban van valakinek születésnapja és névnapja, ez egy jó ürügy, hogy táncba hívjuk a gyerekeket, felnőtteket, és egy kis koncertet adjunk rendszeresen. Az ott dolgozók nagyon támogatják az ötletet. Ma volt az első alkalom, hogy kipróbáljuk, hogy tényleg jó gondolat volt-e. Valyon szükség van ránk?

A dalokrról és a hangulatról

Úgy állítottam össze a műsort, hogy az elején legyenek a lassú számok, majd a végére felpezsdülhet a hangulat. Közös éneklést a koncert végére, a „Boldog születésnapot” c. nagysikerű, közismert számra terveztem az elején. Aztán élővé vált a koncert. A Muzsika hangja c. musical, Kedvenc képeim című dalával kezdtük az előadást és a közepén volt egy rész, ahol csak zene volt. Ekkor hirtelen eszembe jutott, hogy elkezdek csettintgetni ritmusra és arra bátorítom a közönséget, hogy csináljuk együtt. Bejött. Nagyon vidám lett a hangulat. A következő két dal lassú volt, mégis türelmesen végighallgatták és vastapssal jutalmazták. Még egyráadást is énekeltünk, amit nem terveztünk, de a cd arra a zenére ugrott, s megtetszett nekik a Zene az kell c. ének zenéje és kérték. A tempósabb dalokat Szanditól, a Nox együttestől, Desperádótól és a Republictól kértük kölcsön. A refrént ismerte mindenki és bátran énekelték velünk együtt. Táncra is perdültek közben. A koncert végén pedig előre hívtuk a szüli és névnaposokat, s közösen köszöntöttük fel őket közönség és előadók. Csak úgy zengett a jó kívánság Halász Judit közismert dallamára. A tanárok megkérdezték a végén, hogy nem volt nekünk probléma, hogy táncoltak a dalok alatt, mert nem tudták őket visszafogni, olyan jó volt a hangulat. Én erre csak azt tudtam mondani, hogy ennél nagyobb megtiszteltetés nem is érhetett volna minket, hiszen ez volt a cél. Vidámságot és örömöt vinni.

A legnagyobb csoda számomra

Rendkívül hálás vagyok, hogy tudhatok róla. Éppen a Republic dalt fejeztük be. Neked könnyű lehet címmel. Azután nem bírta megállni az egyik dolgozó, hogy elmondja, teljesen hibátlanul együtténekelte velünk egy kisfiú. S hogy mi ebben a pláne? Dodó nagy mértékben beszédhibás. Nehezen érteni, amit mondd és dadog is. Ezt a dalt hiba nélkül tudta. Persze lehet sokmindent olvasni a zene pozitív hatásáról, de a személyes megtapasztalás mindig sokkal felemelőbb érzés. Részese lenni egy csodának nagyon jó. Hálás vagyok, hogy megtapasztalhattam ezt. Hálás vagyok, hogy adhattunk ajándékokat át egymás lelkének. Várnak vissza minket máskor is, én is várom vissza őket.