Dühkezelés a gyakorlatban, hogyan csillapíthatom a gyermekem, vagy mások dühét?

ordító oroszlán

Dühkezelés, mi ugrik be elsőre? Történt a családban, egy számomra példaértékű eset. Ez éppen azt mutatta be nekem, amiről mostanában igyekszem sokat tanulni. Hogyan reagáljam le jól a gyerek dühét? Van valami köze ehhez az én érzelmi állapotomnak? Ez derül majd ki ebből a bejegyzésből. S egy újabb eszközzel lehetünk gazdagabb a békés hétköznapokat illetően!

Tartalom:

Amire én dühös vagyok
Dühkezelés a családban
Tekintélyelvű szemlélet?
Amire felhívták a figyelmünket
Mi is történt valójában anyával és fiával?
Ami nekem nagyon tanulságos volt az esetből

Amire én dühös vagyok

A kedves olvasó mikor szokta a leginkább dühösnek érezni magát? Hogyan birkózik meg ezzel? Megmondom őszintén, én nem tartom magam egy dühöngő típusúnak. Amikor ezen a témán szoktam gondolkodni, akkor a végén azért mégis rájövök, hogy én a dühös emberekre vagyok dühös, ha már utolér ez az érzés. Na jó, azért ha a korlátaimnak ütközöm, igazából az dühít a leginkább. Ha valaki a környezetemben mérges, akkor is csak addig dühít a helyzet, amíg úgy érzem, hogy nincs eszköz a kezemben, hogy úrrá legyek a szituáción. Ugyanis nekem az életben az a célom, hogy a mérgemet ne másokra borítsam rá, illetve segítsem a környezetemben lévőket, hogy lecsillapodjanak, ha már így alakult. Irigylem azokat, akik jó humorral szinte pillanatok alatt mosolyt tudnak csalni valaki szemére.

Dühkezelés a családban

Éppen reggeliztünk és sokan ültünk az asztalnál. Unokatestvérem véletlenül elvette a kisfia elől a tányért, pedig ő éppen el akarta kezdeni az evést. Ezt rossz néven vette anyukájától és dühösen elvonult és fel volt háborodva, hogy elvették tőle a tányért és ő kijelentette, hogy nem fog reggelizni. Persze az egész helyzet véletlenül alakult így. Bármit lehetett neki mondani, nem ment vissza az asztalhoz. Aztán végül anyukája oldotta fel a helyzetet azzal, hogy megpuszilta és bocsánatot kért tőle.

Tekintélyelvű szemlélet?

Persze, most lehet azt mondani, hogy engedetlen kölyök, én bizony nem adtam volna neki ebédig semmit stb. . Mit képzel az ilyen, örüljön, hogy kap enni. Amíg én vagyok az anyja, addig azt kell csinálnia, amit én mondok! Láttam már ilyen szituációt is, ahol az ilyen jellegű eseteket így reagálta le valaki és bevallom, én is könnyebben hajlok, – ha fáradt vagyok – arra, hogy márpedig így-vagy úgy lesz valami és kész. Nem figyelek oda, hogy saját magam ne legyek dühös.

Amire felhívták a figyelmünket

Miért? Ez is számít? Bizony! Többek között ez derült ki azon a három napos előadássorozaton, amit Uzsalnyé Dr. Pécsi Rita neveléskutatóval, az érzelmi intelligencia kinevelésének jeles képviselőjével töltöttünk. A hiszti kezelése kapcsán jött elő a téma. Először magunkra kell önteni azt a bizonyos vödör vizet, hogy lehiggadjunk! Azután tudunk bármit is csinálni. Ez egyébként minden olyan szituációban kiválóan működik, amikor úgy érezzük, elönt minket a düh. Azóta én sokszor alkalmaztam ezt magamon egyébként, bár tény, hogy nem minden esetben volt kedvem lecsillapodni. Megfigyeltem, hogy valamikor jólesik dühösnek lennem. Ezt csak az őszinteség kedvéért írtam le.

Mi is történt valójában anyával és fiával?

Olyan érdekes volt nekem végignézni most a hétvégén ezt az esetet. Igazából az unokatestvérem nem értette az elején, hogy mi a baja a fiának, az hiába mondta, hogy mi. Talán nem a tányér elvétele volt a gond,hanem amit talán mögé képzelhetett a gyerek, anya nem figyel oda rám. Csodálatos volt látni, hogy erre a dühös elvonulásra mégsem sértődéssel válaszolt az anyuka, hanem az volt a fontos, hogy megnyugtassa a fiát, akármi is a valódi problémája. Amikor minden elcsendesedett, akkor már meg tudták beszélni, hogy mi is történt.

Ami nekem nagyon tanulságos volt az esetből

Fantasztikus volt megélni, hogy pont láthattam egy olyan esetet, ami arra bátorított, hogy működtessem itthon az előadáson hallottakat! Nekem ez egy újabb tanulság volt és bizonyíték arra, hogy tényleg először a saját érzelmeinket kell lecsillapítani, s a helyzetet csak utána van esély kezelni. Amíg ezt nem tudjuk megtenni, nem történik előrelépés a szituációban. Egy szelíd légkör megteremtése és megtartása egy családban létszükségnek látszik. Sőt, a társadalmi párbeszéd szempontjából sem utolsó. Erre majd másik alkalommal térnék ki konkrét példával.

Kapcsolódó cikkek

A hiszti ellenszere felnőtteknekAnyai szeretet, hogyan tesztelte a gyerekem?Fegyelem fegyelmezés nélkül? Mit tehetünk idegtépő helyzetekben, ha nem akarunk kiabálni?ViharbanA megvakulást is gyászfolyamat követi, de meddig?

Uzsalyné Dr. Pécsi Rita és Leona

Ha a kedves olvasó úgy érzi, hogy ez ösztönösen jól megy, akkor had kérjem meg, hogy a hozzászólásokban segítse tapasztalataival azokat, akiknek nehéz!


Privát üzenet küldéseTémajavaslat küldése
Kapcsolatfelvétel