Egy szerelemről, ami egy látássérült és egy hallássérült fiatal között ég
(szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)
Amikor megnéztem ezt a videót először, azonnal tudtam, hogy látni kell mindenkinek. Például a közös tandemezés technikai megoldásai nagyon érdekesek voltak számomra. Mi is a férjemmel, pedig mi mindketten hallunk rendesen, küszködtünk, hogy hogyan kommunikáljunk menetközben. Mert amit én mondtam hátul, azt hallotta Csaba, de amit ő akart nekem mondani, azt én már sosem hallottam rendesen, mert ahoz hátra kellett volna fordulnia, az meg azért veszélyes lett volna. Mi erre a problémára azt a megoldást találtuk ki, hogy egy diktafonba bedugtuk az ahhoz tartozó mikrofont, amit Csaba felcsiptetett magára. Abba belebeszélt, én pedig a diktafonba dugott fülhallgatón keresztül azt hallottam. Közben a diktafont felvételi üzemmódba kellett tenni, de a pause gombbal megoldottuk, hogy ne vegyen fel az aktuális kazettára semmit, csak maga a készenléti állapot legyen. Emlékszem, egyszer mégis véletlenül ez a gomb felengedett, és rögzítettünk egy utat, annak kommunikációját. Volt abba minden. Vita, sírás, lihegés, ahogy a zempléni szerpentinen tekertünk felfelé. Nagyon furcsa volt visszahallgatni.J
Lengyel Zsófi nevét talán már ismeri az olvasó kimagasló sporteredményei miatt, vagy ha nem követi az ilyen jellegű eseményeket, de a blogot rendszeresen olvassa, akkor a szerdai bejegyzésben is volt róla szó, mert együtt énekelünk egy kórusban, amit Bolyki Balázs vezet. Most ismerje meg őt úgy, mint nőt, aki segítőtárs. A fiú hallássérülése miatt nem tud beszéddel kommunikálni látássérült kedvesével tandemezéskor. Hogyan oldják ezt meg például? Milyen közös célok, álmok vezérlik őket? Hogyan élik a hétköznapjaikat?
Végül egy cikket szeretnék ajánlani. Augusztus 16.-20. között sztárok készülnek körbekerekezni a Balatont látássérült emberekkel tandemen. Kik szervezik ezt, milyen alkalomból, s kik vállalkoztak erre? Itt kiderül:http://webbulvar.hu/tart/cikk/d/0/181315/1/bulvar/Kepek__Vakon_bicikliztek_a_hiressegek