A választásokat az élet nyerte

Egy kisfiú értékítélete
(vasárnap: a hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

Egy megdöbbentő mondatról és egy ahhoz kapcsolódó dalról szól a mai bejegyzés. Én ma az engem ért hatásokra igen csak elgondolkodtam, hogy mi és ki a legértékesebb számomra és vajon megbecsülöm ezt?

 

Reggelizés közben néztek egy mesét a tv-ben a gyerekek. Aztán eközben középső lánykánk kijelentette, hogy ő nem szeretne menni a templomba. Valószínűnek tartom, hogy a mesét nézte volna szívesebben. A báttya pedig ez kérdezte tőle:

– Neked mi a fontosabb? A tv, vagy az élet?

 

Micsoda? Nem akartam hinni a fülemnek. Ez egyáltalán nem természetes világunkban, hogy egy ekkora gyerek ilyet mondjon, biztos voltam benne, hogy Isten keze van a dologban.  Elkezdtem elgondolkodni, hogy én a hétköznapokban mire szoktam cserélni a számomra legértékesebbnek tartott szavakat, személyt, az ÉLETET, Jézust. Hálás voltam, hogy Isten gyermekem hangján terelget szelíden. Félreértés ne essék, mi nem vagyunk tv ellenesek, az hatott meg, hogy ilyen magasra értékeli a kisfiam azt, hogy ő elmehet Istentiszteletre, s hogy az ott hallottakat ilyen magasra emeli a szívében. Ha ez így maradna felnőtt korára is, nem kellene féltenem semmitől. Délután pedig ezzel a dalszövegrészlettel találtam szembe magam, „nekem csak az elég, hogyha választhatok” Álljon itt az egész szöveg és a dal maga is lejátszható formában!

 

Nekem nem elég

 

Nekem nem elég a zene, nekem nem elég a szó
Nekem csak az elég, hogyha előadható
Nekem nem elég a mosoly, nekem nem elég a csend
Nekem csak az elég, hogyha nyugalmat jelent

 Nekem csak az elég, hogyha választhatok
 Nekem csak az elég, amit elmondhatok

Nekem nem elég a kapu, nekem nem elég a zár
Nekem csak az elég, hogyha tárva-nyitva áll
Nekem nem elég a kocsi, nekem nem elég az út
Nekem elég, ha oda is ér, ahova fut

Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok

Nekem nem elég a betű, nekem nem elég a hír
Nekem elég, ha rólam is igazat ír
Nekem nem elég a szabad, nekem nem elég a kell
Nekem elég, ha melletted ébredhetek fel

Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok

Nekem nem elég, ha vagyok, nekem nem elég, ha vagy
Nekem elég, ha a világ is szeretni hagy
Nekem nem elég a kályha, nekem nem elég a Nap
Nekem csak az elég, hogyha meleget ad

Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok

Hogyha befogod a szemem, jobb, ha befogom a szám
Mert a vakvilágba nem beszélek, ne haragudj rám
Hogyha kinyitom a szemem, akkor kinyílik a szám
Amit látok, arról szólhatok csak, ne haragudj rám

Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok

 

(Presser Gábor, Sztevanovity Dusán)