„Tán csodállak, ámde nem szeretlek”

Énekpróbák Bolyki Balázzsal
(Para-ra Gospel Kórus) 

A Teremtő Istent csodálni ugyanaz, mint szeretni? Ha engem csodál
valaki, az megelégítheti a lelkemben lévő ürességet?

 

Szeretetre vágyom, ne csodáljatok!

 

Korábban azt gondoltam, ha sikerül megnyernem az emberek pozitívan
értékelő figyelmét, akkor majd elfogadnak és szeretni fognak. Mert ez
utóbbira igen csak ki vagyok éhezve. A közelmúltban volt nálunk
Gyömrőn az evangélikus templomban egy templomszentelő istentisztelet.
Dr. Fabiny Tamás püspök úr prédikációja nagyon elgondolkodtatott.
Október 20-a óta foglalkoztat a téma: csodálni, szeretni. Régebben
mindig összekötöttem ezt a két fogalmat. Ha valakit szeretek, azt
csodálom. Ha valakit csodálok, azt szeretem is. Tulajdonképpen ezt
sosem gondoltam végig, felszínesen kezeltem a témát. De az ünnepi istentisztelet kapcsán elhangzott a kérdés: – „Szeretitek Istent, vagy
csak csodáljátok nagyságát!?” Miért, a kettő nem jár együtt? – szólalt
egy hang bennem. Aztán hirtelen beugrottak olyan szituációk,   amikor emberek csodálatukat fejezték ki, hogy vakon mi mindent   megcsinálok, vagy azért, mert van három gyerekem, vagy azért, hogy   mekkora hitem van szerintük. De azután ezek az emberek nem barátkoztak   velem, nem alakult ki semmilyen valódi szeretetkapcsolat, ami nekem   igazából hiányozni szokott…

 

Csodálatos hang

 

A próbán elővettünk egy olyan dalt, amit már régen énekeltünk, régen
gyakoroltunk. Éreztem is, hogy el is idegenedtem egy kicsit tőle.
Belül küszködtem, hogy hogy is lehetne ezt a lehető legjobban
elénekelni. Ahogy próbálkoztam, a zenei alap felvételét Balázs
leállította. Elkezdte mondani, hogy nem az a lényeg, hogy milyen
technikai megoldásokat tudunk beletenni a dalba, hanem az, hogy mi
magunk benne legyünk. Gondoljunk arra, hogy velünk szemben ül valaki,
akit szeretünk, és egy „világhírt” mondunk el neki, ami   megváltoztathatja
az egész életét. Ez igaz is, hiszen az evangélium üzenete ilyen, ha
valakit elér: „Erőt ad a gyengének, a szegény drága kincsre lel…”
Ekkor jutott eszembe hirtelen az a bizonyos prédikáció a csodálatról
és a szeretet hiányáról. Amikor az van bennem, hogy a dalt
csodálatosan kellene elénekelni, s erre törekszem, akkor csak magamra
gondolok. De ez csapda. Így lehetetlen énekelni. Vagyis inkább azt
mondom, hogy lehet, hogy gyönyörű lesz a dal, de üres marad. A próbán
nagyon sokat segített nekem Balázsnak ez a mondata, hogy képzeljük el
azt, hogy valaki szemben ül velünk, akit szeretünk. Felkiáltott bennem
a lelkem: igeeeeeen! Megtaláltam újra a kulcsot: szeretet. Ha valóságosan megszületik bennem, akkor könnyen megjelenhet a „szándék” is a dal mögött, amiről   Balázs olyan sokat beszél nekünk. Sajnos könnyen szem elől tévesztem az igazi célt! Szörnyű!

 

A szabály az szabály

 

Gondoljunk például egy hivatali ügyintézésre. Vannak azok a hivatali
dolgozók, akik elküldözgetnek százféle helyre, mire el tudjuk intézni
az adott problémát. Van olyan is, aki gyakorlatias és minden
lehetőséget átgondol, szinte belefeszül abba a szándékba, hogy nekünk
minél könnyebben megoldódjanak a gondjaink. Tegyük fel, hogy mindkét
eset törvényes eljárás. Miért van mégis különbség a kétfajta
ügyintézés között? Az első esetben nem történik meg a gondos, minden
részletre kiterjedő figyelem az „emberre”. Ott a cél a tökéletes
technikai, ám „embertelen” megoldás. A másodikban kézzelfogható a
szeretet jelenléte. Balázs ezt a jelenséget egyébként nem ezzel a
hasonlattal szokta bemutatni, hanem a főzéssel. Amikor nagyanyáink
főztjében érezzük, hogy a szívük is benne van, az azért van, mert nem
csak odavetik elénk az ételt: – „Itt van, nesztek, egyétek!” – hanem a
legapróbb részletekre és körülményekre is odafigyelnek, amikor főznek,
mert NEKÜNK főznek. Rá kellett ébrednem arra, hogy ezt sohasem
téveszthetem szem elől: a szeretet az első és legfontosabb dolog, ami
a forrása kell hogy legyen a lelkemnek, amiből kiadom a dalt.
Eltévesztem a célt, ha valami más jelenik meg előttem!

 

Amiből merítek

 

Abban hiszek, hogy csak akkor tudok adni, ha én is kapok valakitől
annnyit, hogy az túlcsorduljon a lelkemben. S ha ez a csoda
megtörténik, akkor van esély, hogy valami igazit közvetítsek.
Képzeljünk el egy vízzel teli poharat, amibe még mindig vizet öntünk.
Nem tud mást csinálni a folyadék, kilép a „medréből”. Nem a pohár
fogja magát, s önti ki magából a vizet, hanem a víz sokasága az,
amitől az kifolyik. Mi van olyankor, ha kiürül? Vajon létezik olyan
forrás, amiből kimeríthetetlen mennyiségű szeretet fakad, s bármikor
újratölthető a lelkem? Ha szerintem igen,  akkor mit teszek? Odaállok
és megengedem, hogy megteljek vizével? Az a baj, hogy én sokszor
megelégszem annyival, hogy egy kis víz lötyögjön a „lelkem alján”, aztán
azt gondolom, hogy majd ha én akarom, akkor ráöntöm arra az
emberre a szeretetemet, aki arra méltó. Aki majd úgy is viszonozza. Biztos,
hogy az a víz, ami a poharam alján van ilyenkor, az a szeretet?

 

Ima

 

Istenem, vigyél el a forráshoz és töltsd fel szívemet a te
szereteteddel, hogy képes legyek odafigyelni a többiekre! Hogy képes
legyek meglátni, hogy kinek mire van szüksége! Hogy képes legyek
betölteni ezt a szükséget! Hogy képes legyek sírni! Hogy képes legyek
mosolyogni! Hogy képes legyek erőt adni! Hogy képes legyek szeretni!
Hogy képes legyek énekelni! Nélküled szeretetlen, tehetetlen és
értelmetlen az életem! Nyomorult vérszívó pióca vagyok csupán, nem
olyan ember, amilyennek te megálmodtál! Köszönöm, hogy folyamatosan
formálsz! Köszönöm, hogyha kérek tőled, mindig adsz a Lelkedből!

 

Riport ajánlása

 

„Nem az a lényeg, hogy egy embernek mije van, hanem az, hogy amije van, azzal mit tud kezdeni” – nyilatkozta Balázs. Hét és fél perces az az összeállítás, ami Kaposváron készült egy nyári fellépésünk után. Hallhatunk arról, hogy őt mi motiválja munkájában, szavaiból kiderül az is, hogyan viszonyul a sérült embertársaihoz. Pár mondat erejéig én is szót kaptam. S miért éppen most osztom meg ezt a linket? Egyszerű a válasz. A napokban találtam rá a neten. „Ami késik, az sohasem siet!”:)

 

http://kapos.hu/videok/kapospont_net_video/2013-08-20/bolyki_soul_es_gospel_feat_parara.html