Ez a bejegyzés azoknak lehet bátorító, akik szégyellik, ha valamiben segítséget kell hogy kérjenek, illetve akik érdekesnek találják a kérdést: vajon hol az önállóság küszöbe? Cikkemet gondolatébresztő szándékkal tettem közzé, bizonyára úgy fogja érezni az olvasó, hogy tudna hozzá tenni még pár gondolatot.
Nagyon régen volt már, mikor heteken keresztül adtak egy olyan reklámot, mely a fogyatékos emberekre, illetve ahogy a reklámban szerepelt, a "segítséggel élőkre" hívták fel a figyelmet. Emlékszem a saját heves érzelmi reakciómra.: Én, mint fogyatékos személy, be lettem kategorizálva a segítséggel élő ember "dobozába"? Ezek szerint a "többiek" sohasem élnek ilyen lehetőséggel életük során? Járjuk röviden körbe az önállóság kérdéskörét, mert azért bizonyára érzi az olvasó is, hogy itt valami sántít!