kirándulás

A gigoló és a szívrabló

Sarplaninaijuhászkutyakölyök

Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 2. rész

(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

Az előző naplórészlet ott fejeződött be, hogy a szerző, legelső vakvezető kutyusa Daisi után, kapott egy másikat, aki Apacs névre hallgatott. S ahogy az ember ösztönösen egy újban a régi személyt keresi, ugyanúgy az állatainkkal is képesek vagyunk ezt megélni. Pedig nincs két egyforma kutya!

  • Milyen az, amikor egy harmadik is bejön a képbe?
  • Vajon ha fajtája, alkata alkalmas arra, hogy vakvezetővé válhasson, mi lehet mégis akadály?
  • Milyen az, amikor egy kutya olvas az emberek gondolataiban?
  • Képesek lehetünk a veszteségek után újbóli kötődésre?
Olvassa tovább Erdősné Onda Marica „kutyanaplóját”!

Télen is a szabadban fürödtek

Egy harkányi kirándulás élményei (akadálymentes pihenés – tematikus nap)   Jó látni, amikor valaki nem besavanyodik a négy fal közé, hanem elhatározza, hogy tesz a körülötte élő emberekért. Legyenek ezek vak emberek, vagy látók. Simon Gábor látássérült sorstársam rendszeresen szervez barátaival közös kirándulásokat. A vak emberek szabadidős tevékenységeihez sok esetben nélkülözhetetlen, hogy legyenek mellettük látó segítők. Hogy ezek barátok, vagy „hivatásosak” , azt a helyzet

Prága és élmények

Útibeszámoló Prágáról (szombat: akadálymentes pihenés - tematikus nap)   Van egy kedves sorstársam, aki rendszeresen utazik, illetve utazásokat szervez barátainak is és közösen indulnak. Élményeit mindig megosztja a legkülönfélébb levelező listákon, hogy mi is magunk előtt láthassuk a környezetet, ahol jártak, átélhessük az élményeket, vagy legalábbis egy kis morzsáját. Legutóbb Prágában jártak, erről szól e pár soros beszámoló. A hangulat és a történelmi leírások mellett az is kiderül, hogy vajon a látássérült emberek segédeszközei olcsóbbak vagy drágábbak Prágában. Simon Gábor írása következik.  Többszöri egyeztetés után,döntöttünk barátainkkal az utazás időpontjáról. Ezután már ment minden mint a karikacsapás. Öt fős

Rászolgált a nevére

Ki az, aki emlékszik rá, hogy a gyermekének miért azt a nevet adta éppen, ahogy hívják? Vannak, akik tudatosan választják ki gyermekük nevét, mert hisznek abban, hogy a név kötelez, vagy mert szeretnék olyannak tudni a gyermeküket, amit az jelent. Van egy kedves levelezőlistás barátom, aki egy éven keresztül minden tag névnapján beküldte nem csak azt, hogy mit jelent, hanem egy személyleírást is, hogy azokra az emberekre mi jellemző. Emlékszem, ez sokaknak tetszett. S most miért ezt a témát választottam? Attila neve azt jelenti, hogy atyácska. Kirándulni voltam vele és a többi ovissal mult hét csütörtökön és ez az atyáskodó jellem végigkísért a majdnem 7 éves fiam személyében. Milyen az, amikor a gyerek akar vigyázni az anyukájára? Akkor most következzen egy kis élménybeszámoló, az atyácskás történet.   „Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi.” Aztán bepakoltunk a