Énektanulás a Kádek-módszer segítségével 2. rész
(Kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)
Az első órámon is elmesélte már Heny, hogy honnan is indult ez a módszer, de már nem emlékeztem pontosan minden részletre. Viszont az érzésre igen. Nagyon izgalmasnak és érdekesnek találtam a történetet! Ezért határoztam el már a múlt héten, hogy ez lesz a következő téma. Meg is kértem őt, hogy mondja el újra. Azóta is azon elmélkedem: hogyan jut eszébe egy énektanárnak, hogy egy orvostól tanuljon módszert? És ezzel még csak elindult a fejlődés.
Érintett témák:
- Orvosi alapok
- Orvostudomány és énektanítás
- Sík Olga, a módszer továbbfejlesztője
- Mit tett hozzá ehhez a módszerhez?
- Nincs olyan, hogy klasszikus hangképzés!
- Kádek Heny találkozása a módszerrel
- Hogyan indult a Kádek-módszer fejlesztése?
- Mitől lett ez Kádek-módszer?
- Megértés és hatékonyság
- A blogszerző saját élménye a rekeszizom működésének szemléltetéséről
Orvosi alapok
Kereken száz éve fejlődik a módszer. Én vagyok a harmadik generáció, aki ezt fejleszti – kezdte Heny. Az 1920-as évek környékén volt egy világhírű müncheni gégész foniáter. A frissen operáltakat újra kellett tanítani beszélni, és ott nagyon fontos volt, hogy műtét után ne erőltessék a betegek a hangadást, mert akkor bevérezhet bármi. Erre voltak neki zseniális gyakorlatai.
Orvostudomány és énektanítás
A XX. század elején még nagyon gyerekcipőben járt a foniátria, mint orvostudomány. Szamosi Lajos bácsi nevét érdemes itt említeni. Édesanyja operaénekes volt. Ő is tanult énekelni. Párizsban, Berlinben és Budapesten is. Mivel az édesanyja tanított is éneket, innen táplálkozott a motivációja, érdeklődése az énekoktatás iránt. Mivel nagyon törekedett arra, hogy érthető legyen (talán maximalista is lehetett), kiutazott Münchenbe, és öt évet töltött emellett a híres foniáter mellett. Asszisztenseként dolgozott, s így sajátította el az ő módszerét. Majd hazajött és ezt gondolta:
Ha a beteg torkú embereknek zseniális volt ez a módszer, akkor az ép torkú énekeseknek nem okozhatnak gondot a gyakorlatok.
Bevezette az énektanításába. Mivel a foniátriai gyakorlatok beszédgyakorlatok, ő úgy fejlesztette tovább, hogy dallamívet adott hozzájuk, így váltak ezek hangképző énekgyakorlatokká.
Sík Olga, a módszer továbbfejlesztője
Olga néni elvégezte a zeneakadémiát, operaénekesnő lett, aki már a tanulmányai elején, 18 éves korában elkezdett tanítani is. Nagyon érdekelte ez a szakma. A harmincas évek közepén elkezdett járni Lajos bácsihoz énekelni tanulni, és utána az ő módszerét is elkezdte elsajátítani. Nyilván előtte is volt valamilyen metódusa tudásának átadására. Közel húsz évig dolgoztak együtt. Az ötvenes évek derekán a konzervatóriumban folytatta munkáját.
Mit tett hozzá ehhez a módszerhez?
Levette a hangképző gyakorlatokról a stílust. Ez mit jelent? Különböző műfajokban különböző stílussal énekelünk. Ezért van az általában, hogy a növendékek panaszkodnak, hogy ha egy operistánál tanulnak énekelni, olyan operás lesz a hangjuk; vagy éppen fordítva: jazz énekesnél úgy érezhetik, nem tudják megtanulni a klasszikus éneklés stílusát.
Nincs olyan, hogy klasszikus hangképzés!
Mivel Olgi néni egyértelműen elválasztotta egymástól a stílust és a hangképzést, az ő módszerével minden stílusban lehet énekelni. Mert a jó hangképzés lényege az, hogy egy foniáter fejlesztette ki, alapvetően anatómiailag a hangadó szervek jó működését tanuljuk. Ez nem énektechnika, hanem a jó működés!
Kádek Heny találkozása a módszerrel
1987-ben találkoztam először Olgi nénivel. Azért mentem oda elsősorban, hogy énekelni tanuljak. Viszont nagyon lenyűgözött a tanítási módszere. Varázslatnak éltem meg, ahogy egy tanítvány elénekel egy dallamot, majd Olgi néni mond egy instrukciót, és mennyit változik az által a növendék éneklése! Mondok pár ilyet:
Nézz a tetőre!
Határ a csillagos ég!
Engedd meg magadnak!
Bár én nem akartam éneket tanítani, mégis képes voltam reggel tíztől este tízig ott ülni, és nézni, hogyan csinálja ő. Sok növendékének felajánlotta, hogy oktasson. Pl. Kincses Veronika, Pitti Katalin még most is tanít, Szekeres Adrien is foglalkozott ezzel egy időben. Ebben a cikkben például még többet megtudhatunk tanítványairól (a szerkesztő). Valamiért én voltam az, akinek azt mondta: – Neked fogom átadni a stafétabotot.
Hogyan indult a Kádek-módszer fejlesztése?
Egy idő után, amikor látta, hogy ez engem érdekel, elkezdett tanítani tanítani. Hosszú évek teltek el. 2000 őszén úgy alakult, hogy 40 tanítvánnyal kellett elkezdenem a tanítást. Olga néni átadta a Kőbányai Zenei Stúdióban, illetve az Országos Szórakoztatózenei Központban lévő munkahelyét és növendékeit. Azt gondoltam, hogy pár hónapig helyettesítem majd őt, de már nem jött vissza dolgozni. Ekkor ő már 89 éves volt. Csak egy tanévet tanítottam, mert harmadik gyermekemmel várandós lettem. Egy időre meg is szakadt a tanítási vonal. Viszont ez alatt az egy év alatt én fanatikus lettem. Azért, mert kiderült számomra, hogy az Olgi néni által használt speciális módszert tudom működtetni. Az én tanítványaim is hasonlóképpen jól haladtak, és csodálkoztam, hogy mi történik velünk. Eleinte percenként rohangáltam Olgához, hogy itt van ez a növendék, ez a probléma, mit csináljak. És mindent megbeszéltünk. Később magántanár lettem.
Mitől lett ez Kádek-módszer?
A hangunk a lelkünk megnyilvánulásának eszköze. Ezt már Lajos bácsi és Olga néni is tudta. A tanításban 20 százalék a konkrét izomgyakorlat, és 80 százalék a lelkiekkel való foglalkozás. Az ő idejükben még nem volt a pszichológia tudománya elfogadott tudomány, hiszen az a hetvenes évek közepén vált azzá. Ezért hiányoztak azok a fogalmak, amiket instrukcióba lehetett volna adni. Pl. elengedés, tudattalan működés stb. . 12 éve foglalkozom behatóan pszichológiai tanulmányokkal. Ez az a szegmens, amivel erősítem ezt. Így megszületett a fizikai, szellemi és lelki sík a módszerben, amelyeken keresztül zajlik a tanítás.
Megértés és hatékonyság
Én olyan ember vagyok, aki szereti megérteni a folyamatokat, amik bennem zajlanak. Azt gondolom, hogy könnyebben tanulható egy olyan dolog, amit értünk is. Ezért hangsúlyt fektetek arra a tanítványaimnál, hogy miindent szemléltessek és „láthatóvá” tegyek számukra. Nem pusztán csak adom az instrukciókat.
A blogszerző saját élménye a rekeszizom működésének szemléltetéséről
Léteznek különféle ábrák, melyek segítségével könnyedén el lehet magyarázni pl. a levegő útját, a rekeszizmunk működését. Én nem látok ugye, ezért nálam másképp kellett szemléltetnie Henynek. Nagyon jó volt, ahogy a kezeim segítségével megmutatta, hogyan néz ki és húzódik le a rekeszizom, amikor levegőt veszünk. El sem tudom képzelni, hogy hogy végezném el a légzőgyakorlatot anélkül, hogy nem látnám magam előtt ezt a képet. Én korábban láttam, vizuálisnak tartom magam. És én is olyan ember vagyok, aki szereti érteni és maga előtt látni azokat a dolgokat, amelyeknek ismerhetjük a folyamatát. Az ok és okozat ismeretének jótékony hatásában én is hiszek. Különösen szeretem ebben a módszerben azt, hogy tudhatom, mit miért kell úgy gyakorolni, ahogyan azt instrukcióban kapom Henytől. Ahogy Zorán egyik dalában hallhatjuk:
„Haragszom arra, ami homályos, örülök annak, ami világos”
A sorozat eddigi részei:
1. Jól akarod csinálni? Ne!2. A Kádek-módszer története3. Döbbenetes: még mindig sokan gondolják, hogy legyalázással lehet igazi eredményt elérni!4. Énektechnika? Keresem az „igazit”!
Nagyon várom a hozzászólásokat a bejegyzés alatt!
Privát üzenet küldéseFeliratkozás blogértesítőreTémajavaslat küldése