Vasárnap ne írjak ide?

Bejegyzés adatai

Akinek fontos, hogy a vasárnapi pihenés megvalósuljon, az érti a problémámat. Ma reggel nagy dilemmában voltam, hogy kihagyjam-e ezt a napot. Mégsem tettem. Miért nem?

 

Már több, mint egy hete igencsak korán kelek, hogy megírhassam a bejegyzéseket. Akkor van csend, és akkor tudok folyamatosan tevékenykedni a gép előtt. A szervezetemnek még át kell állnia erre, és már péntek óta olyan fáradtságot éreztem, hogy el is keseredtem. Dél körül azért mindig próbáltam aludni 1-2 órát, hogy estig bírjam tartani a frontot. Többek között ezért is döntöttem úgy, hogy ma, vasárnap lévén, nem kelek korán. Ezután már csak az volt a kérdés, hogy akkor mégis írjak-e valamit a blogba, vagy betegyek valamilyen kedves, pihentető zenét azzal a felirattal, hogy én pihenek, tegyétek ti is? Már-már kezdett rám telepedni ez a probléma. A gyerekek ma korábban keltek, mint szoktak, úgyhogy gondoltam, ránézek a leveleimre, abból nagy baj nem lehet, és majd eldől, hogy mit tegyek.

Pihenésre vágyom, aktív időt eltölteni a gyerekekkel, amire nincs olyan sok lehetőség mostanában hét közben. Most tanulom az időbeosztásos dolgot. Nekem fontos szempont, hogy a család és az egyéb feladatok se maradjanak el az életemből, azért, mert elindult a honlapom és dolgozni kezdtem a leendő vállalkozásomon. Van egy mondás, hogy valaki vagy elkölti a pénzt, vagy keresi, a kettőt egyszerre nem lehet. Én azért nem szeretném, ha ez így lenne. A drága családom támogat mindenben, ezért örökké hálás leszek nekik. Ugyanis akik engem támogatnak, azok azt a célt is támogatják, amit kitűztem magam elé. A munkámmal mások javát szolgálni: másokat bátorítani, lelkileg felemelni.  

 

Mi késztetett arra, hogy ma mégis írjak? Amíg erősen agyaltam, hogy most mitévő legyek, megnyitottam egy levelet. Az egyik lány írt nekem, aki jár ide hozzám énekelni. Amikor közösen gyakorolunk, akkor azért beszélgetni is szoktunk. Többen is járnak hozzám, és egyfajta közösséget alkotunk, mert az éneklésben való fejlődés csak egy dolog a sok közül. Együtt készülünk például most egy koncertre, ami április 1-jén lesz itt, Gyömrőn. Egymás dolgait is a szívünkön viseljük, de hogy ennyire! Az alábbi sorokat kaptam egy kamaszodó lánytól:

 

„Ezt találtam ki neked.
Szerinted jó? 😉 🙂

Ha valami fáj,
Ha valami bánt,
Ha valami nem megy,
Ha biztatásra vágysz,
Ha segítség kell,
Ha erőre vágysz,
Csak olvasd Leona weboldalát! ;)”

 

Ilyen kedves „ajánlószöveget” még sohasem olvastam! Még most is hatása alatt vagyok ennek a szeretetnek. Az efféle dolgok mindig felülről pottyannak az emberek szívébe. Remélem, hogy most már mindenki számára kiderült, hogy ezt nem hagyhattam annyiban, erről írnom kellett!