Útinapló 6. rész

Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei
(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)

 

Eseménydús volt az elmúlt hét. Sok motiváló hatás ért, s megérkezett az első olyan email is, melyben egy előzetes árajánlatkérés után közölték, hogy számítanak rám. Sokat tanultam is, láttam érdekes híreket. Menjünk végig a történteken!

 

Kapát vettem a kezembe

 

Én magam is alig akartam elhinni, hogy sikerült! Ha ön már ellátogatott a Jó hírek című aloldalra, akkor láthatta az eredményt. De mit? Korábban is fel lehetett iratkozni a Sikerül Magazinra. De úgy láttam jónak, hogy szolgáltató céget váltok. Ehhez viszont arra volt szükség, hogy az adatokat lementsem a gépemre, majd feltöltsem a másik cég által működtetett oldalra, szoftverbe. A családnak vagánykodtam, nagyzoltam egy kicsit, mert olyan jó lesettJ – „Képzeljétek, sikerült exportálnom az adatokat, azután tudtam konvertálni a fájlt, majd azt importáltam egy másik programba, végül szerkesztettem egy űrlapot, ami működik!” Azt nem látom ugyan, – mondtam vállalkozó anyukatársaimnak a csoportunkban, hogy hogy sikerült, de technikailag megy! Ők pedig voltak olyan kedvesek, és megnézték nekem, hogy kinézetre milyen. Ezért nagyon hálás voltam, mert látatlanban csinálni valamit mindig kockázatos. Majdnem az egész nap elment ezzel, mert most használtam először az új felületet, nagyon lassan haladtam. De bátorított a tudat, hogy legközelebb már gyorsabb leszek. A műveletek végén úgy éreztem, mint aki a mezőn járt kapálni! De annyira örültem a végeredménynek! Nem minden technikai akadályt tudok egyedül legyőzni, de igyekszem megkeresni, hogy mi az, amit önállóan meg tudok csinálni, mert nem szeretek segítséget kérni, ha nem muszáj. Ismerős az érzés? Ez volt szombaton.

 

Ötlet és teszt

 

Még mindig nincs kidolgozva az üzleti ötletem. A héten fogalmaztam meg, hogy eléggé ösztönszerűen teszem egyelőre a dolgaimat, de nem sokáig lesz ez így. No, de visszatérve a tesztelésre, a fejemben megfordult egy olyan gondolat, hogy motiváló, bátorító, vigasztaló, vagy éppen vicces idézeteket tartalmazó ajándékokat árulnék egy szép napon. Persze az, hogy kiknek, nyilván döntő dolog, hiszen a célcsoportot nekem kell majd meghatározni. Ezt az ötletemet a sok másik mellé félretettem egy kis dobozba a fejemben. Egy nap megosztottam egy idézetet a „Motiváljuk, bátorítsuk, inspiráljuk egymást!” nevű csoportomban a facebookon, külsőmert annyira tetszett.

 

“A legtöbb nő a legnagyobb lelki viharokat is képes elviselni anélkül, hogy elrontsa frizuráját.” (Goga)

 

Erre felfigyelt egy fodrász hölgy. Nekem pedig beugrott egy „kép”, az az ötletem támadt, hogy mi lenne, ha azzal az idézettel lenne egy kép az üzletének falán. Meg is kérdeztem tőle, és rendkívül megörült az ötletnek. Kérte, hogy segítsek a megvalósításban. Gyömrőn ismerek valakit, aki fest, és idézetes képeket is szokott eladni. Szóltam neki, hogy mire lenne szükség, és vasárnap már át is tudta venni! Láttam, hogy mennyire örül és hogy mennyire tetszik neki! Az önkéntelen reakcióknak mindig lehet hinni! Ez után az eset után továbbfejlesztettem korábbi ötletemet, de majd csak akkor írok róla, ha tényleg úgy alakul, hogy konkrétan meg is valósítom.

 

Inspirációs hatások

 

Végülis ez az eset is inspirált, hogy továbbgondoljam az ötleteimet. Aztán több más dolog is. Hétfőn a Showder Klubban szerepelt egy vak fiatalember, aki a stand up comedy műfajában remekelt. Olvastam róla, hogy egy tehetségkutatón vett részt, s a közönség választotta be. Sulyok Péterrel talán egy alkalommal találkoztam életemben. Nagyon örültem, hogy vak sorstársaim közül valakinek sikerült ismét megmutatnia a benne lévő értékeket a nagyobb nyilvánosság előtt. Általában a zenészek, énekesek szoktak ilyen lehetőséghez könnyebben hozzájutni, a humorban még nem láttam senkit. Érkezett hozzám egy másik videó is, ahol egy olyan táncosnő látható, aki két mankóval jár, csak az egyik lábát tudja használni. Mégis táncol úgy, hogy a közönségnek leesik az álla. Ekkor arra gondoltam, amit Bolyki Balázs szokott nekünk mondani a próbáinkon a kórusban. Ahhoz, hogy elhiggyék az emberek, amit mondunk, győztesnek kell lenni, profinak kell lenni. Én szeretném megkeresni a határaimat a színpadi előadás területén is, s hálás voltam, hogy erre van lehetőségem. S végül még egy mondat, amit nagyon érdekesnek találtam: „A sikert nem az hozza, ha 100%-kal jobb vagy versenytársadnál, hanem az, ha 1%-kal jobb vagy 100 különböző dologban.” Ezt egy elmélkedésben olvastam, ott név nélkül idézte az író, egy szakértőre hivatkozva. Tele van az a cikk inspiráló mondatokkal, ezt is a csoportban külsőosztotta meg valaki, amiért nagyon hálás vagyok. Jó látni, hogy megvalósulni látszik a cél, amiért létrejött, hogy bátorítsuk, motiváljuk egymást. Egy olvasótól pedig olyan levelet kaptam, aminek tartalma segítheti a sérült embereket, tele van hasznos információkkal, amit régóta gyűjtögetett már az illető, s szeretné, ha munkája nem veszne kárba. Hamarosan az oldal hasznos tartalma ennek köszönhetően bővülni fog!

 

Családi szemléletformáló nap

 

Ide kaptam meghívást. 2014. június 14-én a Margitszigeti Atlétikai Centrumban lesz megszervezve. Lesznek szakmai beszélgetések, és zenei előadások is. Amikor egy hónappal ezelőtt megkerestek a szervezők, akkor azért is örültem, mert egy olyan dologgal találtak rám, amiről tényleg szól az életem és a hivatásom. Jó érzés, ha azok találnak meg, akik szeretném, hogy megtaláljanak. Még sokat kell dolgoznom a weboldalammal, mert a linképítés sem egyszerű például vakon. Ennek lényege, hogy a weboldalamra minél több helyről mutasson link, hogy a google-ból minél könnyebben megtaláljanak.  A lap.hu oldalaknál mikor próbáltam regisztrálni egyedül, nem sikerült, mert nem akadálymentes a felületük. Legalábbis tavaly még nem volt az. Mivel ez egy folyamatos tevékenység kell, hogy legyen jó esetben, ezért nem lehet szivességet kérni valakitől, hogy minden nap segítsen ebben. Ami másnak elérhető ingyen, az állapotom miatt, s az ő figyelmetlenségük miatt nekem nem. A hátrány ilyenkor érhető tetten. Ezért fontos beszélni a weboldalak akadálymentességéről. Ezért voltam a múlt héten annyira hálás Vida Áginak, hogy erről írt szakmai facebook oldalán. külsőEzért értékelem nagyra, hogy Szombati Orsolya minden blogbejegyzésében külsőszereplő képet remekül feliratoz. Sőt, ő megbízta programozóit, hogy akadálymentesítsék az egész weboldalát. S ami a legmeghatóbb volt nekem a héten, hogy a vállalkozó anyukákból álló közösségben arról kezdtek ötletelni, hogy hogyan gyűjthetnének képeket nekem, hogy a blogbejegyzéseimet szinesíthessem velük. A képek beillesztésének technikája is változott, mert megújult a wp felülete, ahol szerkesztem ezt az oldalt.

Úgyhogy még sok akadályt le kell küzdenem. De az összefogás engem mindig nagyon bátorít és meghat!

 

A sorozat összes része itt érhető el!

Kíváncsian várom a véleményeket, hozzászólásokat!

comments