youtube linkajánlás

Napsugár Anna, a jeltáncművészet alapítója
(kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

„A zene mindenkié”-ismerhetjük Kodály Zoltán híres gondolatát. De azért valljuk be, elég nehéz elképzelni, hogy ezt valóban minden emberre érvényesnek lássuk. Mi a helyzet például azokkal, akik egyáltalán nem hallanak semmit? Hogyan lehet a zene az övék is?

Ma egy olyan emberre szeretném felhívni a kedves olvasó figyelmét, akinek személyisége erőt sugárzik. Számomra példakép. Talán azért, mert egy olyan dologba vágott bele, ami lehetetlennek tűnik. Talán azért, mert annak ellenére, hogy vannak, akik nem értik és ezért nem fogadják el tevékenységének létjogosultságát, viszi tovább azt, ami az elhívása. Mindezt azért, hogy a művészi kifejezés gyógyító hatását továbbadhassa. Ha még eddig el sem tudta képzelni, hogy hogyan lehetséges átadni egy hallássérült embernek a zenei világból bármit,

Erő-feszítés, lendület, avagy az éneklés sportja
(kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Gondoltam egy dalra. Az énekes szépen énekel. Tiszta a hangja, minden a helyén a ritmusban is. Mégsem leszek tőle erősebb, mégsem érint meg. Miért? Van ennek köze a fizikához, vagy csak üres a lelke az előadónak? Mitől lesz ereje valaminek? Mi köze a fizikai teljesítménynek ahhoz, hogy van-e erő az éneklésünkben? Sok érdekességet hallhattunk tegnap ebben a témában, plusz, amikor elkezdtük alkalmazni a hallottak alapján az éneklésben a dolgokat, meglepő volt az eredmény is. Kíváncsi?

 

Erő-feszítés

 

Folytatódott a Never Give Up gospel kórus próbája. Ahogy már megszokhatta a kedves olvasó, igyekszem a lehető leggyorsabban feljegyezni azokat a dolgokat, amiket ott hallunk és tapasztalunk, mert rendkívül értékesnek tartom. Nem szeretném, hogy a

Gondolatok a Helen Keller életéről szóló film ajánlása kapcsán
(csütörtök: pozitiv látásmód – tematikus nap)

 

“Én azt akarom, hogy ez a gyerek lásson!” Micsoda? Hogyan mondhat egy tanárnő ilyet egy olyan gyerekről, akit az orvosok nem tudnak meggyógyítani? Ráadásul nem is hall

Folytatódott a Never Give Up gospel kórus próbájának folyamata
(kedd: tehetség plussz ember – tematikus nap)

 

Mivel többen jelezték, hogy szívesen olvasnának még arról, hogy én hogy is élem meg a próbákat, miket kapunk stb., ezért bátran folytatom akkor az események rögzítését. Ezek ismét gondolati képek jegyzetei lesznek, hiszen mindent úgy sem lehet szavakban rögzíteni.

 

Tökéletes vagyok, vagy tökéletlen?

 

Harmadik választás nincs véletlenül? Ezt csak azért kérdezem, mert a tökéletesség olyan elérhetetlen, a tökéletlenségeimet pedig szeretem

Romák és fogyatékos emberek a gyülekezetben

(vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

Mit gondol? Nehéz lehet annak a lelkésznek a dolga, aki roma, vagy sérült emberek beillesztésén munkálkodik egy gyülekezetben? Egy cikkel és egy pályázati felhívással

„Ti vagytok a Föld sója”
(Vasárnap: a hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

A híres hegyi beszédben hasonlítja Jézus a benne hívők életét a sóhoz. Mégis mit jelentett ez az ókor emberének? Pár rövid mondat után sok-sok érdekesség fűszerekről és egy igehírdetés ajánlása szerepel majd a bejegyzés alján a témában.   

 

A só az ókorban

 

Az ókori keleten a sót elsősorban nem ízesítésre, hanem tartósításra használták. Nem volt hűtő. Ha az ételt megfelelően kezelték sóval, gátolta a baktériumok szaporodását, tehát a romlást és pusztulást, s ez által segítette az élet növekedését, hiszen meg lehetett enni a kezelt húst például. Ezekkel az információkkal vezette be a témát Cseri Kálmán június végén. Az

Jakab Miklós 100
(vasárnap: a hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

November 10-én egy kopjafa ünnepélyes leleplezésének lehettek tanúi azok, akik ellátogattak a Fiumei úti Sírkertbe. Jakab Miklós 100 éve született és 10 évvel ezelőtt hunyt el. Felesége még él, ő például végig jeltolmácsolással szolgált az eseményen. Ki is volt a férje a közösség szemében? Hogyan telt ez a megemlékezés? Erről szól Menyhárt András újságíró cikke az alábbiakban.

 

A temetőben mindenütt csak levelek.
Vörösek, barnák, sárgák és ezeknek számtalan, tengernyi árnyalata.
Fán éltek, leestek,
de itt vannak, léteznek,
holtukban is színesítnek;
holtukban is gazdagítnak. 
Dicsérik a múltat, a hatalmas, nagy fát,
amelyet nem régen igenis, akkor is,
levélszívvel ők éltettek.

Egy emberre emlékeztünk.
Jakab Miklósra.
100 éve született, de mintha most is élne.
A gyümölcsök, az igazi ajándék-ember gyümölcsök tanúsíthatják

Egy kisfiú értékítélete
(vasárnap: a hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

Egy megdöbbentő mondatról és egy ahhoz kapcsolódó dalról szól a mai bejegyzés. Én ma az engem ért hatásokra igen csak elgondolkodtam, hogy mi és ki a legértékesebb számomra és vajon megbecsülöm ezt?

 

Reggelizés közben néztek egy mesét a tv-ben a gyerekek. Aztán eközben középső lánykánk kijelentette, hogy ő nem szeretne menni a templomba. Valószínűnek tartom,

Vak emberek kísértek át látó embereket bekötött szemmel a zebrán (szerda: akadálymentes hétköznap – tematikus nap)   Már 15000 ember látta ezt a videót, ami 2011-ben készült. Kíváncsi, hogy hogyan keltek át látássérült segítőkkel a látó emberek? Itt egy rövid bejátszás linkje. Szóljon hozzá bátran akár itt is!   http://www.youtube.com/watch?v=GJsF9uJk8JI