vakvezető kutya története

A labrador láthatóan örül kacsint és kinyújtja a nyelvét
Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 6. rész
(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

Bizonyára sokan emlékszünk az István a király c. rockopera egyik dalszövegére, amikor Gizella énekli a refrénben a címben szereplő sort, kisbabát szeretne. Ahogy az alábbi részletet először olvastam, az az emlék éledt újra, amikor izgatottan vártuk első kisbabánk hazaérkezését. Édesapjuk már a kiságyat is összeszerelte. . Milyen türelmetlenül vártunk!

  • Milyen a várakozása annak, aki vakvezető kutyust vár haza?
  • Mi késleltetheti az érkezését egy ilyen segítő jószágnak?
  • Mi a nehézség egy kezdő vakvezető kutya irányításában, ha nincs fehér bot a gazdi kezében?
  • Vajon képes kitalálni, hogy miért löki félre a gazdi őt bal irányba?
  • A régi családtag Zina kutyus, aki megorrolt korábban Bogira, a leendő új családtagra, mennyire haragtartó?

Erdősné Onda Marica írásának következő részletét olvashatja az alábbiakban, a blogszerző szerkesztésében.

fekete labrador vakvezető kutyájával ül egy padon egy hölgy
Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 5. rész
(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

Amikor ehhez a részhez értem, különleges érzés fogott el. Két kutya konfliktusa mennyire hasonlít néha a saját konfliktusaimhoz! Szó esik még az akadálymentesítés akadályairól, amit Bogi, a vakvezető kutya intelligens mivolta és alkalmazkodókészsége számolt fel. Bogi, a vakvezető kutya története folytatódik!

feketelabradorkölyökkedvesenegykézbedörgölifejecskéjét
Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 4. rész
(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

Bogi, ezzel az alcímmel fejeződött be Erdősné Onda Marica Kutyanapló
c. írásának előző részlete.

  • Hogyan barátkozott meg az új vakvezető
    szuka a családdal?
  • És a másik kutyával?
  • Lehetséges az, hogy egy
    játékos állatból megbízható, a munkáját jól végző segítő legyen?
  • Mi volt az első rossz szokása Boginak, ami a többi kutyára nem volt jellemző, de őt sürgősen fegyelmezni kellett?
  • Hogyan képes egy ilyen kutya csökkenteni a vak ember közlekedésével járó erős koncentrálás szükségét?

Amikor ezt a részt olvastam, ráismertem a pusztán csak a
fehér botos közlekedés egyik problémájára. Kötöttem már ki kórházban
azért, mert valaki megszólított és egy pillanatra nem koncentráltam, s
úgy szálltam le a buszról. Vagyis azt mondanám, hogy majdnem leestem a
lépcsőről. A másik lábammal tartottam az egyensúlyt, de úgy
megrándult, hogy nem tudtam lábra állni. Ebben a kis részletből az is
kiderült számomra, hogy egy vakvezető kutya mellett egy ilyen köszönés
nem billenthetett volna ki az egyensúlyomból. Nem történt volna meg a
„félrelépés”! Jöjjön a mai rész a blogszerző szerkesztésében!

fehérbottaléskutyávalátkelegy vakemberazebrán
Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 3. rész
(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)
  • Miért dönt valaki úgy, hogy vakvezető kutyát igényel?
  • Mi szól mellette, mi szól ellene?
  • Fehér bot, vagy vakvezető kutya is?
  • Mire gondoljunk, ha önbizalomhiányban szenvedünk?

Erdősné Onda Marica írása folytatódik a blogszerző szerkesztésében.

Sofőr nélkül

Apacs halála után nem okozott gondot a munkábajárás megoldása. Férjem sajnos éppen nem állt munkaviszonyban, így ő lett nem mindig lelkes, de lelkiismeretes és megbízható kísérőm. Néhány hónap után azomban

Sarplaninaijuhászkutyakölyök
Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 2. rész
(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

Az előző naplórészlet ott fejeződött be, hogy a szerző, legelső vakvezető kutyusa Daisi után, kapott egy másikat, aki Apacs névre hallgatott. S ahogy az ember ösztönösen egy újban a régi személyt keresi, ugyanúgy az állatainkkal is képesek vagyunk ezt megélni. Pedig nincs két egyforma kutya!

  • Milyen az, amikor egy harmadik is bejön a képbe?
  • Vajon ha fajtája, alkata alkalmas arra, hogy vakvezetővé válhasson, mi lehet mégis akadály?
  • Milyen az, amikor egy kutya olvas az emberek gondolataiban?
  • Képesek lehetünk a veszteségek után újbóli kötődésre?

Olvassa tovább Erdősné Onda Marica „kutyanaplóját”!

egynémetjuhászkutyusafüvönfekszikkilógónyelvvel
Erdősné Onda Marica: Kutyanapló 1. rész
(kedd: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

Nagyon sokan kérdezik, hogy hogyan tudunk közlekedni vakon az utcán. Vannak, akik csak a fehér botot használják, s vannak akik vakvezető kutya segítségét is igénybe veszik. Sokan csodálják ezeket az állatokat. Ezért arra gondoltam, hogy megkérem Erdősné Onda Maricát, hadd osszam meg naplóját, ami a kutyájával töltött hétköznapokról szól. Így sokmindenre fény derül majd, talán kimondatlan kérdésekre is választ kap. Ha mégsem, bátran felteheti a hozzászólásokban! Kedves írótársam szívesen válaszol! A cikkeket én bontottam szakaszokra, és láttam el alcímekkel a könnyebb tájékozódás érdekében. Kellemes időtöltést kívánok!

Előszó

Hiszem, hogy az életben minden azért történik, hogy megtanuljunk általa valami nagyon fontosat…

Amikor 16 évesen annyira megromlott a látásom, hogy az orvosok ráírták a zárójelentésemre, hogy vaksága végleges, hagytam magam elcsábítani a vakvezető kutyák varázslatos világának.