tudatos életvitel

Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei
(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)

 

Két hét telt el a legutóbbi bejegyzésem óta. Elkezdtem egy tanfolyamot, aminek a végére képes lehetek egy működőképes ötlettel egy működőképes vállalkozást elindítani online eszközök segítségével. Közben különféle hatások értek, jöjjenek az események!

 

Elvetélt, ötlet

 

A legmegrázóbb és legfelemelőbb összhatás tegnap ért. Egy barátom levelét olvastam. Látom, hogy tehetséges, és azt is látom, hogy mennyire vágyik arra, hogy munkája olyan tevékenység köré épüljön, amiben tényleg ügyes. Azt is Tovább olvasom

Sorozat a döntésképesség kialakulásának, fejlesztésének lehetőségeiről
(hétfő: egészségmegőrzés–emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Bosszantotta már önt, ha egy döntést nehezen hozott meg és sokáig tartott? Történt már olyan, hogy emiatt esetleg lemaradt valamilyen nagyszerű lehetőségről, vagy elveszített valakit? Érezte már magát kellemetlenül amiatt, hogy várta valakitől, hogy döntést hozzon, ehelyett csak hárított az illető, mert nem akarta felvállalni a felelősséget? Vajon mik azok a tényezők, amik segítenek bennünket abban, hogy könnyen és jól hozzunk döntéseket? Mik azok, amik gátolják ezt? Tehetünk valamit a felnövekvő generációért, vagy akár magunkért is, hogy ők, illetve mi magunk, könnyebben boldoguljunk ezen a területen? Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutatóval készült műsor a Rádió Aktívban. A „Sulióra” keretében történő beszélgetés jegyzetét olvashatja majd ebben a sorozatban. A teljes műsor linkje a cikk végén lesz megtalálható!

 

Saját példám a kislányunkkal

 

A középső lányunk első osztályos. Néha nagyon nehezen lehet felébreszteni. Egy alkalommal az történt, hogy megbeszéltük, hogy elkezd öltözködni, ennek ellenére Tovább olvasom

Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei

(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)!

 

 

 

Először nem akartam megírni ezt a bejegyzést. Úgy gondoltam, alig történt valami a héten. Alig haladtam. Most mit írjak erről? Azután ráébredtem, hogy a sok kis apró lépés igenis fontos és jelentős. Meg kell említeni, meg kell örökíteni azokat is.

 

Nekiestem

 

Szombaton sikerült felkelnem hajnalban. Leültem a képzeletbeli alkatrészhalmazom elé, s kézbe véve az összerakáshoz való „füzetkét”, elkezdtem bogarászni az elemek Tovább olvasom

Egy videó a hálaadás jelentősségéről

(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

Az egyik kedves olvasó megosztott egy videót nemrég, ami a hálaadásról szól, mint ami a boldogság kulcsa. Még azt is vállalta, hogy a feliratot leírja azok kedvéért, akik nem látnak! Ezért mindenféleképpen hála és köszönet:)! A link és a szöveg is Tovább olvasom

Énekpróbák Bolyki Balázzsal

(szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Nem egy olyan esetről hallottam már, hogy igen nagy tragédia után közvetlenül kellett valakinek fellépnie a színpadon. Érdi Tamásnak, aki világhírű vak zongorista, 17 éves korában úgy kellett játszania Moszkvában például, hogy tudott testvére súlyos motorbalesetéről. Róla egyébként olvasható a blogban egy cikk az alábbi linkre kattintva, Menyhárt András újságíró barátom tollából.

http://sikerul.com/mi-az-a-hatrany/

 Hogyan léphetünk túl a hétköznapok gondjain úgy, hogy a közönségnek nem csak hogy fogalma se legyen arról, hogy valami bajunk van, hanem erőt vegyenek? Ismét kaphattunk egy olyan szemléletet Balázstól, amit az életünk minden területén alkalmazhatunk. Én annyira utálom, amikor tudom, hogy Tovább olvasom

Egy koncert hatása az emberi kapcsolatokra

(hétfő: egészségmegőrzés–emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Ó igen, hát persze. Együtt elmennek a barátok, vagy éppen a család. Kell a kikapcsolódás az új évi lendület felvételéhez. Mi ebben olyan nagy szám, hogy egy koncert megerősíti az összetartozás élményét? Igazából valóban semmi. Ha csak? Ha csak nem történik még valami plusz ezen kívül, valami csoda, amire nem is számít előzetesen az ember. Nem a dalok, nem az előadók, hanem két beteg között történt a koncert hatására, pedig ők ott sem voltak. Hogyan volt lehetséges mégis ez? Erről is Tovább olvasom

adartstáblaelőttállok,kezembenanyíllal

 

Jövőre még több embernek szeretnék segíteni!

(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

 

Én sem akartam elhinni, hogy a fiamat, férjemet és a barátnőmet miben vertem meg! Darts!!!:) Tizen akárhány éve, mióta nem látok, nem játszottam ilyet, de a karácsonyi meglepetések között egy ilyet is kapott a család. A két ünnep között beálltam egy este játszani, s saját magam csodálkoztam, hogy milyen hamar eljutottam odáig, hogy eltaláljam a táblát, azután már pontokat is számolt a gép. A könnyeimmel küzdöttem az élmény hatására… Remélem, hogy ugyanilyen Tovább olvasom

Egy gondolat az új év előtt

(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Dan Crawford mondta el “Visszaemlékezései”-ben, hogy Közép-Afrikában nagyon nehéz volt az utazás, mert az ösvényt benőtte a sűrű, magas fű, és a harmat is teljesen vizessé tette. A négerek szokása az volt, hogy a gyermekeket küldték előre. Ők voltak az “emberi seprűk,” ahogy nevezték őket. Ők kockáztatták először az életüket, hogy Tovább olvasom

 

Legfrissebb kínlódásom krónikája

(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

 

Lendület, lelkesedés, öröm, másfél év múlva kényszerűségnek megélt rabszolgamunka a saját magam által választott hivatás. Járt már így a kedves olvasó? Aki a kezdetektől figyelemmel kíséri ezt a blogot, észrevehette, hogy pár hónapja csökkenő tendenciát mutattak írásaim. Mind mennyiségben, volt, hogy minőségükben is sajnos. Amikor elindultam, minden nap került fel bejegyzés, alig vártam, hogy megoszthassam a mondanivalót, ami belül feszített. Ehhez képest az utóbbi időszakban örültem, ha hetente legalább egy írás megszületett, s a múlt héten már az is megtörtént, hogy a “Hálaadó falatok” inspirációs rovaton kívül semmi egyéb friss gondolat nem került fel az oldalra. Írói válság? Kiüresedett élet? Fáradtság? Egyáltalán probléma ez? Most mit csináljak? Beletörődjek, hogy ennyi volt és keressek új célt?  Nagyon nem tudtam megbékélni ezzel a jelenséggel. A süllyedő tendenciát, a megfogyatkozást bármiben, azt általában senki sem szereti. Eljött a pont, amikor kellőképp elégedetlen legyek ezzel a helyzettel ahhoz, hogy megoldást keressek és válaszokat. Ennek történetét írtam Tovább olvasom

Válogatás Szabó Gábor motivációs tréner szakmai facebook oldalának bejegyzéseiből
(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

 

”Túl kevés a cél. Amikor az ember néz (akár a jelen környezetét, akár a jövőt) szüksége van fix pontokra, amiket nézhet. A tengeri betegséget lényegében az okozza, hogy az imbolygó hajó miatt nehézséget okoz a fix pontok kijelölése. Amikor a jövőbe nézünk, akkor is szükségünk van fix pontokra, amiket nézhetünk. Ezek pedig vagy a célok lehetnek vagy az akadályok. És találd ki, mi történik, ha valaki elkezdi szem elől téveszteni a céljait! Úgy van, egyre inkább Tovább olvasom