színek

Énekpróbák Bolyki Balázzsal
 (szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

A múlt alkalommal írt bejegyzésben említettem, hogy egy útkereszteződéshez ért a Never Give Up gospel kórus, melyben sérült emberek énekelnek, melynek tagja voltam január végétől. A Nem Adom Fel Alapítvány továbbra is folytatja ezen a területen a munkáját, új szakmai vezető segítségével. Ugyanakkor Bolyki Balázs sem hagyott fel azzal a szándékával, hogy a saját szakmai szemléletét és módszerét átadja nekünk, akik a kórusban eddig együtt dolgozhattunk vele. Felajánlotta az egyéneknek,  hogy keddenként továbbra is találkozhatunk, ő nem adta fel korábbi céljait. „Építkezni” szeretne sérült embertársaival. Ő a munka komolyságában hisz. Számára felüdülést is ez ad. Én örömmel élek ezzel a lehetőséggel, bár az tény, hogy három kicsi gyerek mellett

Első scrapbook albumom elkészítésének élményei
(szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)

 

Ma, amikor egyfolytában képeket oszt meg mindenki a facebookon, vagy amikor családi eseményeken albumokat nézegetnek az emberek és boldogan emlékeznek, mit érez egy olyan személy, aki nem lát? Az emlékezés öröme teljesen kizárva képek nélkül? Vagy talán léteznek olyan képek is, melyeket nem csak a szemünkkel láthatunk? Hogyan nézhetne ki egy ilyen képekből álló album? Hogyan készítettem én el életem első ilyen ajándékát? Ha

  Személyes élményeimről, Nick Vujicic magyarországi ittléte alatt   Egy egész országot megmozgató eseményen vagyok túl, vagyunk túl. Nick Vujicic itt járt hazánkban, előadásokat tartott. Ezrek figyelték és itták szavait. Mi pedig minden egyes alkalommal énekeltünk előtte, utána. A Never Give Up gospel kórus jövője mindezidáig bizonytalan volt, de tegnap kiderült: a munka folytatódik! Ezzel

Jolánta
(szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)

 

Egy kedves barátnőm nemrég megosztott velem egy olyan tartalomismertetőt, mely egy operáról szól, amiben van egy vakon született lány. Ráadásul ő az egyik főszereplő. Már ez önmagában érdekes, de vajon mit hoznak ki ebből az egészből? A sorstársaim

Geszti Eszter
(kedd: Tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Ígéretemhez híven elindítom azt a sorozatot, ahol bemutatom a 2012-es karaoke bajnokság résztvevőit. Énekhangjukat már bárki meghallgathatja és ismerhetierről a weboldalról, de kik ők a hétköznapokban? Milyen álmaik vannak, hogyan boldogulnak és miket szeretnek még csinálni az éneklésen kívül? Miben tehetségesek még? Elsőként a női bajnokot ismerheti meg a kedves olvasó közelebbről.

 

Geszti Esztivel először több, mint tíz éve találkoztam egy filmklubbon, amit a Tengeri Csillag Egyesület szervezett. Pár év múlva már együtt játszottunk a Vakrepülés Színjátszó Egyesületben. Még csak 14 éves volt, de remekül helyt állt egy

Látássérült hírességek
(kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

A Vakbarát Alapítvány weboldalán találtam egy érdekes cikkgyűjteményt, melyet most megosztanék a kedves olvasóval. Mindegyiket végigolvastam, rövidek és érdekesek. Látta már ezeket?

 

A fülével lát a vak fényképész
Az eBay-en
Egy török festő
Helen Keller
Homérosz
Louis Braille
Molnár Gábor
Ray Charles
Stevie Wonder
Vak zongoraművész

 

Melyik a legérdekesebb ön szerint? Én a vakon született festőn döbbentem meg. Hiszen az egy dolog, hogy én láttam és a

Méhviaszgyertya-készítés látás nélkül

(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)

 

Október 24-30 között van a lefegyverezés hete hivatalosan. Bár a vikipédiából sok részlet nem derült ki ezzel kapcsolatosan, de nekem a békére való törekvés jutott eszembe. Erről pedig a gyertya. Aztán persze az is, hogy közeledik a halottak napja. Ezek adták az apropóját annak, hogy most arról írjak, hogy   hogyan tanultam meg méhviaszból gyertyát készíteni, aztán hogyan tanítottam meg látó embereknek azt, hogy vak sötétben hogyan sikerülhet nekik szépet alkotniuk.

 

Ahogy készíteni tanultam

 

Akkoriban még nagyon jó áron lehetett beszerezni

Ez meg mi a szösz? Mit jelent? Nem csak ez fog kiderülni, hanem akik végig bírják olvasni a mai napi bejegyzést, egy meglepetést is kaphatnak tőlem.

Ki kell, hogy jelentsem, hogy nem értek egyet a „Jól csak a szívével lát az ember” mondatrésszel. Azzal igen, hogy ami lényeges, az a szemnek láthatatlan. Bár, ha nagyon kötözködni szeretnék, akkor lehet, hogy ez sem igaz. Miért? Gyorsan azért had tegyem hozzá, hogy amikor valaki ezt idézi nekem, vagy másoknak is egy rendezvényen, akkor tudom, hogy az illető tiszteletből és szeretetből teszi. Köszönet érte!

Nyújtsa fel a kezét az, akinek az jutott először eszébe, hogy szimbolikáról fogok írni. Végül is ez manapság népszerű téma. A gyógyításhoz is használják már a színterápiát. Ha nem erről írok, akkor mégis mi közöm lehet a színekhez úgy, hogy már nem is látom azokat?

 

Van egy program, amiről az Interneten olvastam egy barátnőm