szerep

Aktuális problémám és a rájuk érkező válasz egy elmélkedésen keresztül
(vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

Aki olvasta a keddi Never Give Up gospel kórus próbájának élményeit, az már tudja, hogy bizony önmagam felvállalása még egy olyan terület, ahol bátorságra van szükségem. Legalább már tudom, hogy miért imádkozzakJ! Ráadásul színpadon kell ezt majd megtennem, de az élet minden területére is igaz ez. Ezen a héten nagy dolgok lettek rám bízva, és azon is elmélkedtem, hogy hogyan is kezdjem el a munkámat. Tele vagyok energiával és úgy érzem, hogy nagyon nehéz a helyes irányban tartanom a haladást. Mintha Tovább olvasom

Dolgokról, melyeket egy énekes sem úszhat meg, ha adni szeretne a közönségnek
 (kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Nem mertem önmagamat odatenni. Féltem. Másnak akartam látszani, mint ami vagyok. Ismerős? Mi történik akkor, ha önmagunk felvállalását meg akarjuk úszni? Folytatódott a Never Give Up gospel kórus munkája. A legutóbbi próbán nem voltam igazi önmagam és ezért nem is tudtam annyit befogadni, mint máskor. Miért? S milyen dolgok ragadtak meg mégis ennek ellenére? Aki olvasta már a sorozat korábbi cikkeit tudja, hogy Bolyki Balázs minden alkalomra tartogat értékes gondolatokat, hasznos információkat Tovább olvasom

Egy szemléltető történet a sokféleségünk és hibáink összehangolásának művészetéről
(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Egy emberi gyengeség következtében hányszor megélhetjük, hogy most már nincs esély, nincs remény. Innen már nincs visszaút, valamit teljesen elrontottunk. El sem tudjuk képzelni, hogy egy adott szituációból valami jó is kikerekedhet. Ugyan már, hiszen én csak elszúrni tudom, eddig is ez történt. Ha csak rajtunk múlna minden, akkor lehet, hogy igazunk lenne. Ha viszont egy icikét-picikét el tudjuk képzelni, hogy valaki más is szövi az életünk fonalát rajtunk kívül, akkor felcsillanhat egy kis remény, hogy hátha aza valaki egy nagyobb, és hatalmasabb és egy szerető személy, akinek sikerülhet kihozni a legdurvább helyzetből is valami jót a végén. Egy rendkívül szemléletes kis példatörténetet küldött valaki azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lehet az életünk, hibáink ellenére is tökéletes, ha éppen a nagy Mester úgy kívánja. Mi ennek a titka? A perzsaszőnyegnek mi Tovább olvasom

Egy megható történet egy kis humorral fűszerezve bátorságról, jövőről, félelmekről
(vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

Ma megérintett egy írás. Az élet hozta a történetet, Orliczki Jánosné pedig lejegyezte. Nekem is volt hasonlóban részem. Nekem is volt egy értem aggódó és engem szerető nagymamám. Nekem is volt olyan gyerek, aki elmenekült, még csúfolt is, hogy szemüveges vagyok. Nekem is volt olyan, hogy azt hitték, nincs számomra jövő. Hogy hiábavaló az életem. Én ezt sosem akartam elhinni, hogy igaz. Álljon itt egy gyerekkori emlék egy kedves sorstársam tollából, s a végén egy idézet, amit szintén ma olvastam. Minden a reménységben fog végződni!

Tovább olvasom

“A TANÍTÓ TANÍTÁSA”
(csütörtök: pozitiv látásmód – tematikus nap)

 

Most láttam megosztani ezt a történetet, a mai naphoz remekül illik. Én megkönnyeztem.

“Sok évvel ezelőtt Éva néni ötödikes osztálya előtt állt, és azt a hazugságot mondta a gyerekeknek, hogy mindegyiket egyformán szereti. De ez lehetetlen volt, mert az első sorban Horváth Peti olyan rendetlen és figyelmetlen kisfiú volt, hogy Éva néni valójában élvezettel írt a feladataira vastag piros ceruzával nagy X jeleket, és a Tovább olvasom

Egy tanulságos tapasztalat, amikor féltjük az apukát, plussz az ehető hóember receptje

 (hétfő: egészségmegőrzés – emberi kapcsolatok tematikus nap)

 

Érkezett hozzám egy nagyon hasznos tapasztalat, már alig várom, hogy megoszthassam. Milyen az, amikor mi magunk vagyunk akadályai annak, hogy a családfők betöltsék apai mivoltukat? Egyáltalán előfordulhat ilyesmi? Hogyan sérülhet ebben az apa és a gyerek egyaránt? Nem kell megijedni, nem szakmai anyag lesz, hanem egy kedves anyuka nagyonis húsbavágó tapasztalata. Aztán egy hóember receptet adnék közre, amit egy családapa talált ki és valósított meg lányaival. Ma és tegnap is nagy hó esett, éppen ez illik Tovább olvasom

Bolyki Balázs bemutatása a Never Give Up gospel kórus első próbájának élményein keresztül
 (kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Úgy érzem, ha ezeket az élményeket nem rögzítem azonnal, megkopnak és szűrődnek az idő rostáján, de nem szeretném, hogy a most bennem élő dolgok, emlékek bármilyen pici részlete is elvesszen. Bolyki Balázsról sokan sokmindent tudnak, életrajz, zenei pálya, úgyhogy arra gondoltam, hogy a nekünk átadott gondolatain, ajándékain keresztül mutatnám be, amit tegnap vehettünk át egy próba keretében első alkalommal.

 

Akarat, izomláz

 

A próba előtt még folytak meghallgatások annak érdekében, hogy bővüljön a csapat. Majd 17 óra után nemsokkal elkezdődött. S hogy hogyan? Mit gondol? Beénekeltünk? Tovább olvasom

Rácsodálkozás a bennem is élő kategorizálásra
 (szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

 

Mitől nehéz az élet? Attól, hogy túl sok az akadály, amit állandóan le kell győzni és már elfáradtunk? Saját magunk hozzáállása áll a könnyebb boldogulás útjában? Netán van egy olyan harmadik dolog, amit itt nem említettem?

 

Tegnap szembesültem egy olyan gondolkodásmóddal saját magamban, ami meglepett, hogy eddig nem tűnt fel nekem. Itt már több alkalommal elővettük a hogyan segíthetek témakört, de miért csak ebben gondolkodtam idáig? Miért fontos az együttműködés, a partnerség számomra? Hiszen szoktam ezt gyakorolni a hétköznapokban, de a sérült emberekkel kapcsolatosan mégis a segítségnyújtás az első dolog, amivel példálózom. Vajon mi azért vagyunk a világon, hogy legyen kinek segíteni? Hogy megtanuljon Tovább olvasom

A „fogyatékos”kifejezésről egy casting élményének kapcsán
(szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

 

Önt mennyire érdekli az, hogy mit gondolnak mások az életéről, személyiségéről? Vajon azok a fiatalok, akik egymást fogyatékosnak csúfolják, milyen képzetet társítanak a fogalomhoz? Mit gondoljak én, amikor olvasok egy felhívást egy gospel kórus megalakulásáról és fogyatékosnak kell neveznem magam, hogy a feltételeknek megfelelhessek? Hogy is állunk a szavakkal? Milyen volt a casting, ahol fogyatékos emberek énekhangjára voltak kíváncsiak a szervezők? Ezekre a kérdésekre olvashatja az Tovább olvasom

A NEVER GIVE UP Gospel kórusba való jelentkezés küzdelmeiről
 (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

Feladjam, vagy ne adjam fel? Ezt a kérdést már egyszer feszegettem annak a felhívásnak a kapcsán, amit akkor közzé is tettem itt a blogban. Egy kórus megalakulásáról szólt a hír és arról, hogy sérült emberek jelentkezését várják. Azóta eltelt egy pár nap és megmondom őszintén, én sem azonnal jelentkeztem a felhívásra. Voltak dilemmáim, amit itt szeretnék most megosztani, Tovább olvasom