düh

Szakállas rendezetlen külsejű pipázó idős ember
Létezik Isten? Ezt a kérdést szemlélteti egy olyan tanmese, amit egy levélben kaptam. Engem nagyon megfogott. De még mielőtt megosztanám, egy rövid gondolat.

Mi a valódi dráma az életben?

"Az emberiség legnagyobb tragédiája nem az, hogy több millió embert kiirtottak (nem szeretném ezzel lekicsinyelni a tettek súlyát) , de az emberiség legnagyobb tragédiája mégis az, hogy egyszer meg kell halni mindannyiunknak." (Schlingloff Sándor) Sok emberben sok kérdés felmerül, ha a történelmi népirtásokról van szó például. De a múlt heti buszbaleset kapcsán is biztos vannak, akik magukban azt is kérdezték többek között: ha létezik Isten, hogy történhet ilyen? Bár saját életünk
Énekpróbák Bolyki Balázzsal a Para-ra Gospel Kórusban (szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap) Kinyitottam a sütőt, és észrevettem, hogy maradt benne egy olyan tepsi, amit még el kell mosni. Elkezdtem kihúzni, nem vettem észre, hogy rá volt téve egy olajjal teli serpenyő. Csak akkor, amikor már elkezdett lefojni az olaj a földre és a kezemre. Nincs rémesebb érzés, amikor minden szutykossá válik körülöttem. S ekkor a próbán hallottakra gondoltam. Megállapítottam, hogy ez biztos azért történt, hogy ne felejtsem el megírni, miről is beszélt Balázs, nem, inkább úgy fogalmaznék, hogy ne legyek lusta megírni.:) Nagyon érdekes képekkel szemléltette ismét az éneklés
Részlet Kálmán Ernő igei szolgálatából (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)   Amikor jön egy viharos időszak az életünkbe, sokszor váratlanul ér, túl erősnek érzékeljük, kibírhatatlannak ítéljük. Megelőzhető a „lelki tengeribetegség”? A pénteki
  Legfrissebb kínlódásom krónikája (csütörtök: pozitív látásmód - tematikus nap)   Lendület, lelkesedés, öröm, másfél év múlva kényszerűségnek megélt rabszolgamunka a saját magam által választott hivatás. Járt már így a kedves olvasó? Aki a kezdetektől figyelemmel kíséri ezt a blogot, észrevehette, hogy pár hónapja csökkenő tendenciát mutattak írásaim. Mind mennyiségben, volt, hogy minőségükben is sajnos. Amikor elindultam, minden nap került fel bejegyzés, alig vártam, hogy megoszthassam a mondanivalót, ami belül feszített. Ehhez képest az utóbbi időszakban örültem, ha hetente legalább egy írás megszületett, s a múlt héten már az is megtörtént, hogy a "Hálaadó falatok" inspirációs rovaton kívül semmi egyéb friss gondolat nem került fel az oldalra. Írói válság? Kiüresedett élet? Fáradtság? Egyáltalán probléma ez? Most mit csináljak? Beletörődjek, hogy ennyi volt és keressek új célt?  Nagyon nem tudtam megbékélni ezzel a jelenséggel. A süllyedő tendenciát, a megfogyatkozást bármiben, azt általában senki sem szereti. Eljött a pont, amikor kellőképp elégedetlen legyek ezzel a helyzettel ahhoz, hogy megoldást keressek és válaszokat. Ennek történetét írtam
Énekpróbák Bolyki Balázzsal (szerda: tehetség plusz ember - tematikus nap)   A váratlanul érkező és ismeretlen helyzetek feszültté tesznek. A tehetetlenség dühében kimerülve érkeztem a próbára. Hogy lehet így énekelni teljes erőbedobással?   A közönséget nem érdekli   Balázs egyik korábban elhangzott gondolata jutott eszembe a tegnapi próba kapcsán. A közönséget nem érdekli, hogy éppen milyenek a körülményeink. Lehet, hogy az adott pillanatban úgy érezzük, hogy vihartépte ág vagyunk. De a közönség soraiban olyan emberek ülnek, akik azért vannak ott, mert tőlünk várják az erőt, gyógyulást,
Értékelés, önértékelés, kamaszkor és önuralom (hétfő: egészségmegőrzés–emberi kapcsolatok – tematikus nap)   Ha valaki érteni szeretné a kamaszok önértékelési problémáit, vagy kíváncsi, hogy az önuralom hogyan nevelhető, és növelhető valaki személyiségében, akkor bátran ajánlom ezt a blogbejegyzést. Folytattam a múlt héten elkezdett jegyzetet. Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutatóval készült riportsorozat az év elején. Ebből választottam ki egyet, melyet elkezdtem kijegyzetelni azok számára, akiknek nincs ideje meghallgatni a 45 perces hanganyagokat. Nekem nagyon hasznosak a riportban hallott információk, mert segítenek megérteni egykori önmagamat, a jelenlegi viselkedésem okait, és a gyerekeim neveléséhez is nagyon sok támpontot
Gondolatok a Helen Keller életéről szóló film ajánlása kapcsán (csütörtök: pozitiv látásmód - tematikus nap)   "Én azt akarom, hogy ez a gyerek lásson!" Micsoda? Hogyan mondhat egy tanárnő ilyet egy olyan gyerekről, akit az orvosok nem tudnak meggyógyítani? Ráadásul nem is hall
ordító oroszlán
Dühkezelés, mi ugrik be elsőre? Történt a családban, egy számomra példaértékű eset. Ez éppen azt mutatta be nekem, amiről mostanában igyekszem sokat tanulni. Hogyan reagáljam le jól a gyerek dühét? Van valami köze ehhez az én érzelmi állapotomnak? Ez derül majd ki ebből a bejegyzésből. S egy újabb eszközzel lehetünk gazdagabb a békés hétköznapokat illetően!

Tartalom:

Amire én dühös vagyok
Dühkezelés a családban
Tekintélyelvű szemlélet?
Amire felhívták a figyelmünket
Mi is történt valójában anyával és fiával?
Ami nekem nagyon tanulságos volt az esetből