család

Szív-i
(hétfő: egészségmegőrzés – emberi kapcsolatok tematikus nap)

 

Ma a legkisebb gyermekünkről írok pár sort. Tavasszal volt 3 éves. Szilvi a neve, de amikor ő mutatkozik be, akkor az „l” betűt ki szokta hagyni a nevéből, és az „i”-t pedig hosszúnak ejti. Nagyon cuki, ahogy beszél. Ha a három gyereket egy-egy jelzővel kellene bemutatnom, akkor Attila lenne a komoly, Pancsika a macska, Szilvike pedig a cuki.

 

Első találkozásunk

 

Az egyik unokatestvérem, amikor többször keményedett a pocakom, szinte megjósolta, hogy mikor fog megszületni. Mondtam is neki, hogy az nem lehet, hogy 3-4 hét múlva megérkezik, mert Tovább olvasom

Egy egy perces videósorozat írásos változata
 (csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

 

„A következő témákat érintem: * Szükséges és szükségtelen szenvedés * Van ami ellen NEM tehetsz – ez a szükséges rész * Van amit TE okozol, azaz TE tehetsz róla – ez a szükségtelen rész * A szükségtelen szenvedés a szükséges szenvedésre adott helytelen reakcióból ered * Szerinted milyen arányban van a kettő egymáshoz? Nézd meg a videót és megtudod…

 

Szeretettel üdvözöllek. Schlingloff Sándor vagyok, és az egy perces videók „Eredményes élet” sorozatának következő részét látod. A mai témánk a szükséges és szükségtelen szenvedések. Hát, gratulálok – mondhatod, – a szenvedésről akarsz beszélni? Igen, Tovább olvasom

A középső gyermekemről (Horváth Anna)
(hétfő: egészségmegőrzés–emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Folytatódjon akkor a sorozat, amit a gyermekeimről írok. Ahogy vak édesanyaként látom őket. A középső lányunk kerül most sorra.

 

Első találkozásunk

 

Nagyon érdekes, mert nála él bennem a legélénkebben a csecsemőkori mivolta. Koraszülöttként jött a világra. Inkubátorban volt egy pár napig. Emlékszem, hogy amikor még a császáros sebem miatt járni is alig bírtam, aggódtam, hogy hogy fogok feljutni a kislányomhoz egy emelettel feljebb. Aztán szerencsére akadt egy Tovább olvasom

A Never Give Up gospel kórus próbáinak élményei 14. rész
(kedd: tehetség plusz ember-tematikus nap)

 

A címben szereplő jelenség tüneteivel nemrég szembesültem. Úgyhogy most szó lesz szabadságról, függőségről, elköteleződésről, ami az énekpróbákkal kapcsolatos, de az élet, hitélet szempontjából is tanulságos lehet saját történetem. Hiszen ki ne szeretne képessé válni arra, hogy uralkodjon érzésein, ha az romboló hatású. Közben ismét megírom, hogy milyen új dolgokat hallottunk a Never Give Up gospel kórus próbáján Bolyki Balázstól. Látásprobléma esetén, a szemkontaktus hiányában, mivel segíthetjük az előadást, hogy mégis a közönségnek személyes legyen? Mi a lényege a mozdulatoknak, és arra vajon mozgássérült emberként hogyan találhat rá valaki? Milyen technikával válhat valaki jó fiúból rossz fiúvá, ha éppen a dal szövege azt kívánja? A három éves kislányom hogyan énekli a Happy day-t? Minden kiderül az alábbiakban!

Tovább olvasom

A Never Give Up gospel kórus próbafolyamatának élményei 12. rész
(kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Elindult egy teljesen új próbafolyamat. Ha követi ezt a bejegyzést, betekintést nyerhet Bolyki Balázs sajátos énektanítási módszerébe, és a saját hétköznapi küzdelmeimbe is, mert folytatni a munkát nem mindig egyszerű. Eddig Nick Vujicic érkezésének alkalma más jellegű felkészülést igényelt, most egy kicsit újfajta útra léptünk.

Tovább olvasom

Hála anyaságomért
(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Volt már olyan érzése, hogy eltávolodni látta saját gyerekét? Lazulni érezte a kapcsolatot? Tegnap rendkívül jó érzéssel ébredtem. Hálás voltam azért, hogy anya lehetek. Persze, lehetne mondani, hogy könnyű volt ráhangolódnom erre, mert anyák napja volt. Hadd írjam most le, hogy egyáltalán nem természetesen jön minden nap egy ilyen emelkedett gondolat, érzés. Én most őszinte leszek. Már Tovább olvasom

A Never Give Up gospel kórus próbáinak élményei 9. rész
(kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Családi kör

 

Már tegnap alig vártam, hogy elkezdjünk énekelni. Otthon az éneklés mellett kifejezetten a mozgásra koncentráltam. Egyszerűen el akartam felejteni az összes olyan nyavajámat, ami gátol engem abban, hogy átengedjem a dal lelkét a fizikai testemen keresztül. Szombaton vendégeink voltak. Nekik mutattam, hogy mit fogunk énekelni. Aztán kiderült, hogy az az anyuka, aki nálunk volt, ezeket a dalokat hallgatja a telefonján, mert több olyan is van, ami más feldolgozásban már megtalálható az interneten. Gyorsan meg is kérdeztem, hogy hol lelhetem meg én is azokat, mert annyira magával ragadott a dalokból áradó öröm, erő, lendület. Szombat este nálunk igazi buli kerekedett, táncolt az egész család, pedig már Tovább olvasom

Mi az a hátrány? 
(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

 

Új sorozat indul ezzel a bejegyzéssel. S mi az, hogy siker? Én abban az értelemben fogom ezt a fogalmat használni, hogy az, amikor egy ember az életének valamely területén megtalálja önmagát és saját helyét. Ez lehet szakmai, vagy magánéleti terület, a lényeg az, hogy az adott élethelyzet bátorításul szolgálhasson másoknak, akik éppen bizonytalansággal, nehézséggel küzdenek, vagy csak egyszerűen inspirációra várnak, hogy még erőteljesebben haladjanak saját Tovább olvasom

Amikor egy locsolkodásnak életmentő hatása van.
(hétfő: egészségmegőrzés–emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Adott egy ünnepnap és adott egy probléma. Nincs kéznél a megfelelő ruha, amit a gyerekre lehetne adni. Vendégségbe készültünk, indulás előtt hirtelen azt tapasztaltuk, hogy olyan ruhák vannak csak látóterünkben, ami itthon jó, de azért máshová nem adnánk rá a gyerekre. Mi történt végül? Egymásnak estünk? Egyáltalán elmentük a vendégségbe? Mi lett az áhított ünnepi hangulattal? Egy történet, amikor a konfliktushelyzet gyilkos ereje még sem öl meg senkit és semmit egy ünnepnapon.

Tovább olvasom

Titkár nevű cicánk anya lett!
Anyamacska a négy újszülött cicájával. Cirmosak és egyiknek, másiknak van kis fehér mellénykéje.

Gondolataim és egy szívmelengető történet húsvét kapcsán
(vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

„…légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben,
szeretetben, hitben, tisztaságban.”
(1Tim. 4:12)
Példamutatás? Á, inkább szépen elvegyülök a többiek között, hiszen akkor még azt gondolnák rólam, hogy milyen képmutató vagyok. Meg hogy azt hiszem, hogy én vagyok a valaki és a tökéletes. Elbújok, így biztosan nem bánt senki, bár az is igaz, hogy nem is történik akkor velem semmi. Ismerős gondolat? ismerős érzés, hogy nem akarjuk, hogy szent fazéknak kiáltsanak ki a többiek? De akkor vajon miért írja az ige, hogy mutassunk példát testvéreinknek? Kinek jó az? Mire jó az? Figyelje meg, hogy az alábbi történet hatására mi történik az ön lelkében. Milyen volt átélni az egészet? Keletkezett valamilyen lelki vágyódás önben a történet olvasása közben? Mire jó az, ha egyáltalán vágyak keletkeznek? Sóvárgásra vagyunk ítélve, vagy akár be is teljesedhetnek ezek a dolgok az életünkbe? Tovább olvasom