babagondozás

Szív-i
(hétfő: egészségmegőrzés – emberi kapcsolatok tematikus nap)

 

Ma a legkisebb gyermekünkről írok pár sort. Tavasszal volt 3 éves. Szilvi a neve, de amikor ő mutatkozik be, akkor az „l” betűt ki szokta hagyni a nevéből, és az „i”-t pedig hosszúnak ejti. Nagyon cuki, ahogy beszél. Ha a három gyereket egy-egy jelzővel kellene bemutatnom, akkor Attila lenne a komoly, Pancsika a macska, Szilvike pedig a cuki.

 

Első találkozásunk

 

Az egyik unokatestvérem, amikor többször keményedett a pocakom, szinte megjósolta, hogy mikor fog megszületni. Mondtam is neki, hogy az nem lehet, hogy 3-4 hét múlva megérkezik, mert Tovább olvasom

Hála anyaságomért
(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Volt már olyan érzése, hogy eltávolodni látta saját gyerekét? Lazulni érezte a kapcsolatot? Tegnap rendkívül jó érzéssel ébredtem. Hálás voltam azért, hogy anya lehetek. Persze, lehetne mondani, hogy könnyű volt ráhangolódnom erre, mert anyák napja volt. Hadd írjam most le, hogy egyáltalán nem természetesen jön minden nap egy ilyen emelkedett gondolat, érzés. Én most őszinte leszek. Már Tovább olvasom

Válasz egy kisgyermek kíváncsi érdeklődésére és pár szó filmekkel kapcsolatos akadálymentesítésről
(szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

 

Hétfőn a családommal és pár barátommal benne voltunk az Aktív c. műsorban. Sok baráti ölelést kaptam szavakon keresztül a riport után. S volt egy különleges eset is. Egy anyuka megírta, hogy a bejátszás után a gyermeke elkezdett egy csomó dologra rákérdezni. Azt hiszem ez az a hatás, amit érdemes kiváltani a médiának bármilyen hírrel, riporttal. Szülessenek kérdések és legyen tér arra, hogy érkezzenek a válaszok. Köszönöm Tuka Nikolettnek és munkatársainak a lelkiismeretes munkájukat. S egyébként is. Lehet egy gyereknek ellenállni, ha kérdez? Akkor most álljon itt az a pár kérdés és a rövid válaszok. Már Tovább olvasom

Beszélgetés egy látássérült édesanyával
(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Közeledik a karácsony. Egyik alkalommal egy kedves barátnőm a karácsonyi műsorra készülődvén Jókai Mór, Melyiket a kilenc közül novelláját hozta, olvasta fel. Aki esetleg szeretné elolvasni, itt külsőmegteheti. Szintén nemrég derült ki számomra egy látássérült sorstársamról, hogy 9 gyermeke van. A döbbenetem után az volt az első dolgom, hogy megkeressem Halmi Arankát és megkérjem, hogy pár szóban válaszoljon a kérdéseimre, hogy Tovább olvasom

Hétfő: Mindenről, ami szülőkkel, gyerekekkel kapcsolatos.

 

CSALÁDNAP

 

Megfigyelte már a kedves olvasó, hogy vannak olyan nők, akik már gyerekkoruktól kezdve imádják a piciket babusgatni, vannak, akiket egyáltalán nem hat meg egy baba látványa. Megmondom őszintén, én nagyon sokáig ez utóbbi csoportba tartoztam, most mégis van három gyermekem. Meg is kaptam a harmadik születésénél a kérdést a szülőszobán:

-Nem lesz ez magának elég?

Valószínű, hogy furcsa jelenség lehet a mai világban, hogy valaki nagycsaládos legyen felelős döntés alapján, ráadásul még azt is közölje, hogy akarta azt a harmadikat és nem véletlen volt. Azt már nem is merem mondani, hogy mégfurcsább lehet talán másoknak szerintem, hogy aki nem lát, az hogy mer ilyesmibe belevágni, hogy nagy család, pláne, hogy nem is volt gyerekimádó sose. Arra a kérdésre is választ fogok adni, hogy milyen gyönyörű kezdeményezésbe tudtam a napokban bekapcsolódni, Tovább olvasom

Ki az, aki el tudja képzelni, hogy látás nélkül is lehet szépen rendben tartani körmeinket? Nehéz ezt elhinni, hogy sikerülhet? Miért jó valakinek, hogy ezt egyedül meg tudja tenni? Nos, mindenki életében eljön az az idő, amikor már cikinek érzi, hogy anyukája, apukája vágja le a körmét. A szülőkben is ott bújkálhat egy pici aggodalom, hogy később, ha ők már nem lesznek, hogy lesz ez a dolog is megoldva. Aztán jöhet a gondolat, hogy majd elmegy a manikűröshöz, pedikűröshöz, nem nagy ügy. Ja, persze, azért oda is el kell találni, de ezen nem morfondírozik tovább. Majd lesz valahogy. Mindent meg lehet oldani, csak szervezés kérdése. Reméli, hogy ez tényleg így is van. A fiatalban is ott maradhat a kiszolgáltatottság érzése, még mindig van egy terület, ahol mások segítségét kell kérni. Valóban lehetetlen megtanulni körmöt vágni látás nélkül? Miért jó egyáltalán, ha minél több dolgot tud valaki önállóan?

 

Had közelítsem meg ezt a témát az önállóság, mint életérzés szempontjából. Milyen érdekes, amikor a kisgyerek valamit már egyedül is meg tud tenni, mindenki mosolyog és tapsol. Vajon mit Tovább olvasom

Ugye milyen jó érzés, amikor valaki érdeklődik életünk dolgai felöl? Egy ilyen élményben volt részem, egy anyatársam keresett meg, hogy beszéljek neki a babaöltöztetéssel kapcsolatos dolgokról. Mit hogyan oldok meg? Földi-Szilvási Kata, a

www.mammba.hu külső

oldal szerkesztőjének bevezetője, kérdései és az én válaszaim olvashatók az alábbiakban. Ezek a praktikussági szempontok mindenkinek jól jöhetnek, akik babát öltöztetnek, vagy csak egyszerűen ajándékozni szeretnének valamikor egy aranyos ruhácskát.

Tovább olvasom

Azt tartják, ha valakire rámosolygunk, önkéntelenül is visszamosolyog az illető. Szokták is javasolni ezt a „terápiát”, hogy szebb legyen a világ. Hallottál már olyan történetről, hogy Tovább olvasom

A leggyakoribb kérdések egyike, amit nekem feltesznek. Én meg azt nem értem, hogy miért tűnik ez a tevékenység a legnagyobb problémának a látó ember szemében. Sebaj, ha már probléma, akkor legyen, most egy olyan esetet hozok elő, ami tényleg Tovább olvasom