Prága és élmények

Útibeszámoló Prágáról
(szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)

 

Van egy kedves sorstársam, aki rendszeresen utazik, illetve utazásokat szervez barátainak is és közösen indulnak. Élményeit mindig megosztja a legkülönfélébb levelező listákon, hogy mi is magunk előtt láthassuk a környezetet, ahol jártak, átélhessük az élményeket, vagy legalábbis egy kis morzsáját. Legutóbb Prágában jártak, erről szól e pár soros beszámoló. A hangulat és a történelmi leírások mellett az is kiderül, hogy vajon a látássérült emberek segédeszközei olcsóbbak vagy drágábbak Prágában. Simon Gábor írása következik. 

Többszöri egyeztetés után,döntöttünk barátainkkal az utazás időpontjáról. Ezután már ment minden mint a karikacsapás. Öt fős kis csapatunk jól felkészült az útra. Az internetről letöltöttünk sok hasznos információt Prágával kapcsolatosan. Megvásároltuk előre a menetjegyeket, melyek meglepően olcsók voltak. Fejenként 8400 forintba kerültek oda vissza. Október huszonkilencedikén  indultunk a Keleti pályaudvarról. Utunk során érintettük Vácot, Nagymarost, Párkányt, Pozsonyt, Brnót. A prágai főpályaudvarra  pontosan érkeztünk meg, 12 óra harmincra. Az információs pultnál tájékoztattak bennünket arról, hogy ingyen utazhatunk a  tömegközlekedési eszközökön, a cseh fővárosban. Ezután metróra, majd villamosra ültünk. Megkerestük a szálláshelyünket. Minden kényelemmel ellátott szobákat kaptunk. Miután elhelyezkedtünk, felfrissültünk,  A közeli étteremben.
Elfogyasztottuk első ebédünket, ami tökéletes, ízletes, és bőséges volt. Feszített volt a programunk,öt órára vártuk  az önkéntes kísérőinket. Egy katona orvost és egy biológus hölgyet. Ők vállalták, hogy bemutatják  nekünk a város nevezetességeit. A várnegyedet kerestük fel először. A prágai vár (Prazsky hrad) Európa legnagyobb várkomplexumának számít, és a Guinness-rekordok könyve szerint maga a vár, 570 méteres hosszával, és 130 méteres szélességével a világ legnagyobb ősi vára. A régi időkben innen kormányozták az országot a cseh királyok, ma pedig itt van a cseh köztársasági elnök irodája. Az elnöki palotától átsétáltunk a Szent Vitus székesegyházhoz. Sok ember számára a Szent Vitus székesegyház jelenti magát a prágai várat.  Valóban, ez Prága egyik legtipikusabb, legismertebb nevezetessége, amely szinte egész Prágából látható. A Szent Vitus székesegyház Prága, és egész Csehország legnagyobb, és legfontosabb egyházi épülete.  A cseh királyok, és királynők koronázásának tradicionális helyszíne volt. Számos kápolnája is figyelemre méltó, az egész székesegyház legszebb része a St. Vencel kápolna. A jelenlegi gótikus székesegyházat 1344-ben IV. Károly kezdte építtetni.
 A 15. század első felében (amikor még mindig nem volt teljesen kész, ) a huszita-háborúkban megsérült a székesegyház, majd. 1541 -ben egy nagy tűzvészben is jelentős sérüléseket szenvedett. 1844-ben dolgoztak ki egy programot a székesegyház befejezésére, és renoválására, és végül 1929-ben, több mint 600 év után, a székesegyház építése befejeződött. Sétánk végén kerestük fel a Károly hidat, amely a cseh főváros egyik fő látványossága. 516  méter hosszú és 10 méter széles. Utcazenészekkel, grafikusokkal, mutatványosokkal, és turisták tömegével találkozhatunk a hídon.

1357 óta ez Prága első állandó hídja. Alapkövét 1357-ben ÍV. Károly német-római császár fektette le, a híd végleg 1402-re készült el.   Ez volt az egyetlen híd a Moldván. A Károly-híd 30 híres szobrának többségét 1687 és 1714 között állították fel, de még 1928-ban is bővült új szoborral. Legalább 10 kilométert sétáltunk ezen a délutánon. Nem csoda, hogy ezek után kifáradva mély álomba zuhantunk. A következő napot bőséges reggelivel indítottuk. A szálloda szakácsa fantasztikus étkeket varázsolt asztalunkra. Mindent megkaptunk ami szem-szájnak ingere. Erre a napra a Vencel tér meglátogatását tűztük ki célul. Prága egyik legjelentősebb tere  a Vencel tér. AZ újváros egyik kulturális és üzleti központja. A város legnyüzsgőbb terén mindig számos turistával, helyivel, és nagy pezsgéssel találkozhatunk. Szállodák, éttermek, , és kocsmák gondoskodnak róla, hogy a tér éjszaka se aludjon. A Vencel-tér számos jelentős történelmi esemény színhelye volt. 1964-ben pl. két diák felgyújtotta magát, a rendszer elleni tiltakozásként, és az 1989-es bársonyos forradalom idején is nagy demonstrációkat tartottak e helyen. Számos, a 20. század elején épített szép épületen kívül a tér két látványossága Vencel lovas szobra, és a Cseh Nemzeti Múzeum épülete. Este kocsma látogatás volt betervezve. Budweiser söröket ittunk ez alkalommal. Ez egy kitűnő amerikai sör.   Nagyon megkedveltem amerikai tartózkodásaim ideje alatt. Szerdán  felkerestük az ottani vakok szövetségét. Kíváncsiak voltunk a segédeszköz bolt áruira, és áraira. A mi kereseteinkhez viszonyítva náluk minden  drága  . Egy folyadék szintmérőt vettem 340 koronáért. Itt kell megjegyeznem, egy korona nagyjából 12 forint. Úgy tájékoztattak bennünket, hogy a vakok nyugdija általában 12000 korona havonta. Emellett még dolgozhatnak is. Sőt ha szükség van rá+4500 koronát kap az, akinek segítőre van szüksége. Három fehér bot jár ingyen évente, a segéd eszközöket Némi önrész befizetésével az állam finanszírozza. Ez hasonlóképpen van  Szlovákiában, sőt Romániában is. Okulhatna a mi szövetségünk vezetése a leírtakból. Nem azon kellene filózniuk, hogy új kocsi kell nekik , mert úgy kényelmesebb az utazás. Hanem azon, hogy jobb megélhetési lehetőséget harcoljanak ki a tagság részére. Az utolsó napon bevásároltunk, majd felkerestünk egy 500 éve működő kocsmát. Ami saját sörfőzdével rendelkezik. Ittuk a jó barna sört. A harmonikás a kedvünkért magyar számokat  játszott. Délután az óváros teret kerestük fel.
Óvárosi tér / Starometské Námestí
Prága legrégebbi, már a 12 század óta létező terén akár valamelyik hangulatos étterem kinti asztalánál ülve csodálhatjuk a kulisszákat, a csodás, ősi épületeket, templomokat, és a sürgésforgást. A Vencel-tér. és a Károly-híd közötti tér mindig turistákkal van tele. Továbbá a prágaiak egyik népszerű találkozóhelye, ezen felül ünnepek, karácsonyi, és húsvéti vásárok, tüntetések színhelye. Világversenyek idején a csehek nagy kivetítőkön innen’nézik remek jégkorong csapataik, mérkőzéseit. A tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, amely 10-22 óra között, az apostolok felvonulásával jelzi az órákat, valamint a nap. és a Hold pozíciója is látható rajta Az óra legrégebbi része 1410-böl származik.  A városháza  tornyából pedig Prága panorámáját élvezhetjük 50 méteres magasságból. Az Óvárosi téren áll, az 1735 ben befejezett, , barokk Szent Miklós templom. Gyönyörűek a teret övező paloták. A tér közepén Húsz János szobra áll. A szobrot 1915 ben, máglyahalálának 500. évfordulójára emelték. Az óvárosi térről érdemes sétát tenni az óváros szűk utcáin keresztül, melyek hangulata, éjszakai életének köszönhetően még éjszaka is igen megkapó.

 Ezzel a sétával befejeztük a kijelölt programjainkat.
Megállapitottuk, hogy az angol nyelv tudásunk nélkül , nehezen boldogultunk volna Prágában.
Este össze csomagoltunk, és a következő reggel elindultunk budapestre. A keletiben rövid bucsuzkodás  után, barátaink Törökbálintra, mi Balatonfüredre Utaztunk.
Fájó szívvel hagytuk ott a szép fővárost. Sok közös emléket hoztunk magunkkal. Tervezzük, hogy jövőre újra ellátogatunk Prágába vagy Brnóba.

Kíváncsian várom a véleményeket, hozzászólásokat!

comments