Tegnap hazafelé menet az óvodából egy anyukával beszélgettem. Ekkor jött fel az a téma, hogy milyen az, amikor a gyermekeinkkel vendégségbe megyünk. Hogyan oldjuk meg például azt, amikor a vendégeink gyermekére legszívesebben rá szólnánk, de tiszteletből nem merjük. Mikor muszáj tényleg beavatkozni? Hogyan?

 

Mint minden felmerülő problémára, erre is van történetem, hiszen én is találkoztam már ezzel a szituációval. Nem csak olyan Tovább olvasom

Ki emlékszik a „Kaland a nagy városban” című bejegyzésre? Ez az, amikor egyedül mentem be Budapestre a kislányommal és leírtam a közlekedési élményünket. Akkor is voltak bennem apró kis félelmek, tegnap is, amikor az óvodás kirándulásra indultam vele. S milyen volt? Mitől féltem? Mit kaptam?

 

Tavaly már az egész családdal jártunk a Gödöllő melletti lovas parkban. Akkor együtt volt apa, anya és a három gyerek, plussz az óvodai csoport. Jó volt közösségben lenni, de az ilyen kirándulások azért is jók, mert külső hatásra kikapcsolódunk. Nem tudom, hogy kik mennyire küzdenek azzal, hogy nehezen mozdulnak ki otthonról, de azt tudom, hogy nálunk jelenség az Tovább olvasom

Az embernek 10 alvás nélküli nap már elég a halálhoz, míg éhezni több hétig is képes egy egészséges személy. Eddig a tények. Aki nem hiszi, itt külsőutána olvashat. S most jöjjön pár vicc, amivel a napjainkat megfűszerezhetjük, ha már az ételeinket nem is tudjuk Tovább olvasom

A mai sztori szerzője egy vak barátom, akinek pár hónapja az egyik lábát is le kellett vágni. Így, ha el akar jutni valahová a házon kívül, kerekes székben ülve tolják őt oda, ahová menni szeretne. Ne ijedjen meg senki, nnem fog fájni, ha csak nincs valakinek bordatörése, vagy híján van a humorérzéknek. Most szóljon a történet az ő tollából, Horváth Zoltán írását olvashatják.

 

Már megint sikerült felkavarnom a Láp nyugodt falusi tespedését, még a szezon előtt. Tegnap kora délután, mondjuk úgy 2 óra felé Tovább olvasom

Tegnap voltam az utolsó szülői értekezleten az óvodában a fiúnk csoportjában. Mitha csak tegnap lett volna, hogy beirattuk. Persze az igazgatónő megmondta előre, hogy figyeljük meg, hogy milyen hamar elfut az idő, de ezt sosem hisszük el. Nehéz érzések telepedtek a szívemre. Annyira megszoktam már… Mit is?

 

Ati két éven keresztül egyedül volt ovis a családban, úgyhogy a közös sétáink anya-fia együttlétté alakultak, ilyenkor nagyon jókat beszélgettünk. Vele próbáltam meg életemben először gyerekkel közlekedni egyedül. Tudtam, hogy ő nem olyan, hogy kiszaladna a Tovább olvasom

Most jöjjön egy kis állatmese, csak hogy közelebb hozzam ezeket a kedves teremtményeket, hátha más szájízzel gondolunk a tejből készült kecskesajtra, túróra, vagy magára a tejre. Ugye mindenki tudja, hogy ezek fogyasztása rendkívül egészséges?

Tovább olvasom

Mi a haszna annak, ha egy cső egyszer csak megadja magát és rossz helyen ereszti tovább a vizet? Például az, hogy egy ötlettel gazdagabb lettem a munkámat illetően. Más valami?

 

Mostanában két területen is kezdtek feltornyosulni a dolgok. Az egyik az a háztartás. Egyre nagyobb és nagyobb kezdett lenni a rendetlenség, amin azért megpróbáltam uralkodni, de valahogy nem sikerült teljesen legyőzni. A másik pedig az, hogy tele vagyok ötlettel, de nem tudom, hogy melyiket vegyem előre és melyiket Tovább olvasom

Reményik László könyvének a címe ez. Hogy lehet ilyen szempontból megvilágítani a látásukat elveszített emberek helyzetét? Nekem ez akkor jött le igazán, amikor az éjszaka közepén csak én voltam képes megnézni, hogy hány óra van. Sokan nem tudják elképzelni, hogy pár hétköznapi tárgyat  hogyan használunk látássérültként, úgyhogy ezekről is szó lesz.

Tovább olvasom

Felháborító az a tapasztalat, hogy nem lehet illatos virágot vásárolni olyan könnyen. Mit élvezzek akkor egy ajándékban, ha már illata sincs?

Tovább olvasom