Hálaadás, életöröm, bizakodó hit, a nehézségek tagadása nélkül! Horváthné Dunaveczki Leona, vak édesanya oldala.

Balog Melinda pszichológus hallgató kutatásának rövid kivonata
(csütörtök: nehézség plusz hálaadás – tematikus nap)

Mi a kérdés?

“Kutatásom során azt a kérdést vetettem fel, hogy pozitív hatással  van-e a hálanapló 30 napon át tartó napi rendszeres vezetése az  élettel való elégedettségre, hála általános érzetére, a szorongás  csökkentésére és a lelki megküzdő képességre.

Célom, hogy megállapítsam a hálanaplózás feltételezett jótékony  hatásait.

Módszer: A kutatásban 25 személy, nő (20) és férfi (5) vett részt ,  átlagéletkoruk 44,6+-15,39 év. Iskolai végzettségük alapján 2  fő alapfokú végzettségű,
5 fő középfokú, 17 fő felsőfokú  és 1 fő folyamatban lévő felsőfokú végzettségű. A mintából  9 fő vallotta magát keresztény hívőnek. Statisztikai méréseimhez
 a Hála kérdőívet (GRAT), az Élettel való elégedettség skálát  (LSS), a STAI Állapot-szorongás Tesztet és a Connor-Davidson Reziliencia  Kérdőívet használtam
segítségül. A tesztek kitöltését követően  a résztvevőknek 30 napon át kellett hálanaplót vezetni, amelybe  naponta 3-5 olyan dolgot kellett leírni, amelyért aznap hálát éreztek.  A 30 nap leteltével az egyszer már kitöltött tesztek újra kitöltése  következett.

Eredmények:

A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a

Stiller Ákosról
Kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

Stiller Ákos Leona c. képe nyerte el az egyik I. díjat a Magyar Sajtófotó Pályázaton.

A változás oka
(Csütörtök: nehézség plusz hálaadás – tematikus nap)

Mit tegyek, ha nem vagyok éppen képes arra, hogy jó színben lássam saját helyzetem?

Hallgattam egy előadást, amiben a pozitív gondolkodásról is szó esett. „Történik egy baleset, s mivel az illető nem akar a legrosszabbra gondolni, nem is kezdi lelkét felkészíteni egy esetleges tragédiára, ami végül ha bekövetkezik, nagyobb kárt okoz így.” Vajon van ebben valami? Elgondolkodtam.

Alaptalan biztatás?

„Meglátod, minden rendben lesz, légy pozitív!” – mondják olykor biztatásképp egymásnak az emberek. De ki és honnan tudja, hogy végül az az ilető pl. életben marad, felépül, megoldódik az anyagi problémája, rendeződik a kapcsolata stb. . És az, hogy valami „rendben van”, azt pontosan mi határozza meg?

Egy tanmese Isten létezéséről
(Vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

“Az emberiség legnagyobb tragédiája nem az, hogy többmillió embert kiírtottak (nem szeretném ezzel lekicsinyelni a tettek súlyát) , de az emberiség legnagyobb tragédiája mégis az, hogy egyszer meg kell halni mindannyiunknak.” (Schlingloff Sándor)

Sok emberben sok kérdés felmerül, ha a történelmi népírtásokról van szó például. De a múlt heti buszbaleset kapcsán is biztos vannak, akik magukban azt is kérdezték többek között: ha létezik Isten, hogy történhet ilyen? Bár saját életünk

Mivel, mit és hogyan tud együtt játszani egy vak szülő a gyermekével
(Szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

Darts bajnok-2013

Milyennek kell elképzelni egy vakok számára kialakított speciális játékeszközt általában?
Példák „univerzális” játékokra.
Játéktárgy, vagy játékos együttlét hogyan?

Pár gondolat a kitartásról a veleszületés és jellemformálás fényében
(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)

kisbabánkinkubátorban

Vajon a kitartás mennyire velünk született tulajdonság?
Milyen szerepe van egy szülőnek abban, hogy ilyenné váljon a gyermeke?
Én mennyire vagyok kitartó?
Engem mire, hogyan neveltek?

Már régen jelentkeztem, úgyhogy kicsit írok magunkról is a témát érintve, illetve egy rövid cikket is idézek.

Új lendületet kaptam a blogíráshoz

Legkisebb gyermekünk már lassacskán másfél éves és kezd visszatérni a „régi” időszámítás.

Hősiesen küzdött az életéért

Alig volt több másfél kilogrammnál, mikor megszületett Erika lányunk. Két hónappal korábban érkezett erre a világra.

  • Inkubátor,
  • lélegeztetés pár napig,
  • Jelek után kutatva – ádventi gondolatok gyertyaláng mellett
    (Somlainé Kiss Viktória) 

    Amikor azon gondolkodtam, hogy mit is írhatnék a „Jel” témában, elveszve éreztem magam. Én olyan vaksi szoktam lenni az utcán, hogy simán elmegyek az ismerőseim mellett, annyira el tudok merülni a gondolataimban.

    Az a típusú ember vagyok, akinek könnyű meglepetésbulit szervezni, mert nem veszem észre a „jeleket”.

    Éppen erről hogyan írjak? Aztán az egyik hajnalban belémhasított, hogy hiszen a jeleket nem is a szememmel láthatom, hanem azt a szívemmel veszem észre – és ilyenből rengeteget fel tudok sorolni! Ilyen szinte minden

    Egy óvodai ünnepség tapasztalatai röviden
    (hétfő: egészségmegőrzés – emberi kapcsolatok – tematikus nap)

    Egy anyák napi ünnepség számomra sok esetben nem adta meg teljes mértékben azt az élményt, amit a szervezők szerettek volna átadni a szülőknek. Nem hibáztatok ezért senkit, célom, hogy bemutassak egy olyan példát, ami nem csupán nekem segített jobban átélni az anyaság örömét, hanem minden más anyukánakis.

    Velem is megtörtént
    (akadálymentes pihenés – tematikus nap)

    Szeretek vadászni olyan dalokra, amiknek a szövege “sokatmondó”. Ezeket gyűjtögetem, s ebből a “kincsestárból” szeretnék megosztani az olvasóval pár gyöngyszemet. A beszélő szoftver, amivel a számítógépet vak emberként használom, korábban mindig lefagyott, ha rámentem a zeneszoveg.hu oldalra, de ma már szerencsére akadályok nélkül hozzáférhetek és keresgélhetek. Amit ma hoztam, az Zorán előadásában hallgatható meg a bejegyzés végén. Íme a dal szövege!

    „Én fogom a kezedet…”
    (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

    Az alábbi írás bátorításul szolgálhat azoknak, akik úgy érzik, a legfontosabb szükségletük az, hogy biztonságban érezzék magukat. Annyi kapcsolat esik szét környezetünkben, annyi bizonytalanság vesz körül, hol pihenhet meg a lélek a kétségek viharos tengeréből kiszállva? Melyik az a sziget, ahol megkapaszkodhatunk, ahol érdemes kikötni és felverni sátrunkat? Szűcsné Aczél Júlia bizonyságtevő írását teszem most közzé, nagyon megérintett és egyszerre sírtam és nevettem a végén!