A sérült emberek boldogulásának támogatási lehetőségeiről pár példával

(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

 

Bizonyára tapasztalta már a kedves olvasó is, hogy nem feltétlenül a segítőszándék hiányzik az emberekből, s még csak nem is a pénz hiány a probléma, mert találhat az ember mindig olyan megoldást, ami nem ettől függ. Viszont ahhoz, hogy a lehető legpraktikusabb segítségi formára találjon rá valaki, ahhoz elkél az információ. Véleményem szerint ez szokott hiányozni a legjobban. Ismerni a másik fél élethelyzetét, körülményeit. Ezekhez az információkhoz ráadásul nem mindig könnyű hozzájutni. Mit tehet az ember, ha segítene szívesen valakinek a boldogulásban, de nincs erre pluszban pénze? Olvassa tovább ezt a bejegyzést!

 

Sikeresség támogatása „tudatos kikapcsolódással”

 

Mostanában egyre többet hallani arról az étteremről, melyben fogyatékossággal élő emberek dolgoznak. EU-s támogatással Tovább olvasom →
A cikk címe: az Oxigénhiány nem akadály

Ajándékvásárlás, ékszervásárlás vakon 

(szerda: akadálymentes hétköznap – tematikus nap)

 

Ki az, akinek már volt szerencséje egy hercegkisasszonyhoz? Akkor inkább úgy kérdezem, hogy egy óvodás korú kislányhoz? Bár láttam már kivételt a szabály alól, de általában ezek a leánykák nagyon szeretik a csillogó-villogó dolgokat. Ékszerekből sosem elég, de jöhet a táska, vagy minden más, ami rózsaszín. Egy olyan jó megoldást találtam az interneten, ami nekem, vak édesanyának, aki régebben láttam, lehetővé teszi, hogy válogathassak ékszerek között, ha épp ajándékozni szeretnék kislányomnak egyet. Miért érdekes ez, és hogyan oldódott meg a problémám?

 

Eleve ott kezdődik a helyzet, hogy maga az ajándékvásárlás gondolata is első körben nem mindig lelkesít. Azért, mert akkor azt is ki kell találnom, hogy kivel menjek el vásárolni. Miért nem mindegy? Első “ránézésre” lehet, hogy egyszerűnek néz ki a dolog. Valaki Tovább olvasom →
A cikk címe: az Ékszerrel szeretni

http://tv2.hu/naplo/video/egy-par-borcipot-oriz-a-karok-es-labak-nelkul-elo-ferfi külső

Az érzelmi intelligencia és a kitartásra való készség kapcsolata, plusz hír egy irodalmi pályázatról  

(tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Vasárnap a Napló című televízióműsorban volt látható az a riport, ami a kéz és láb nélkül élő fiatalemberről szól. Egy magyarországi mozgássérült is kiutazott a stábbal a találkozóra, mert az ő élete ad neki erőt a kitartáshoz, hogy balesete után is teljes élet megélésére törekedhessen. Miért van az, hogy valakinek kevés fizikai adottsága van, mégis sokkal többet ki tud hozni belőle, mint akinek több van? Erre nem misztikus a válasz. Az érzelmi intelligencia fejlettségében keresendő. Jó, de ez mi is? Miben segíthet bennünket a hétköznapokban?

 

A lélek “izeg-mozog”, él 

 

A veleszületett adottságaink csak húsz százalékban határozzák meg személyiségünk alkalmasságát az életre. Amikor először hallottam erről Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutatótól, külsőnagy kő esett le a szívemről. Hiszen akkor nem kell elkönyvelnem Tovább olvasom →
A cikk címe: az A kitartás képessége nem tehetség…

Szemrehányás helyett együttérzés, egyenlő boldog pillanat

( hétfő: egészségmegőrzés – emberi kapcsolatok – tematikus nap )

 

Egy történet arról, amikor sikerült felülemelkednem saját berögzött „rendteremtő” hozzáállásomon, és megértéssel tudtam odafordulni 7 éves kisfiamhoz. Nekem ez nagy csoda, mert azt gondolom, hogy az ilyen pillanatok ajándékok az élettől. S ha megadatnak, azok segítenek, hogy ezután tudatosan is ilyen irányban cselekedjek. Mi történt pontosan?

 

Már hónapok óta mondogatta a fiúnk, aki 7 éves, hogy mozog az egyik foga. Még egy sem Tovább olvasom →
A cikk címe: az Amit a fogtündér hozhat egy…

Felhívás egy pár perces kikapcsolódásra.   Szombat, sokan ilyenkor mennek bevásárolni. Talán ajándékot is éppen, nem csak élelmiszert. Ki az, aki utálja a kelletlen eladókat? Egy kedves látássérültel történt meg talán az eset, amiről írt egy pályázatban. Szerintem rendkívül szellemes és közben mégis lélekemelő. Érdemes elolvasni a rövid sztorit és szavazni rá. Kellemes kikapcsolódás kétTovább olvasom →
A cikk címe: a Jaj, már megint jön egy…

Gyömrői könnyűzenei koncertre való felhívás, plussz érdekesség   FIGYELEM!   Ma délután 4 órai kezdettel egy jótékony célú könnyűzenei koncert lesz Gyömrőn. Pontosan hol? A régi Petőfi Sándor Művelődési Házban.   Közreműködnek Gyömrő város zeneszerető és művelő tagjai közül a következők:   Farkas és a Bárányok. Tagjai, akik ott lesznek: Farkas József, az együttes vezetője,Tovább olvasom →
A cikk címe: az A zsebkendő szégyene

Vicces és tanulságos történet a vak emberek étkezéséről

(szerda: akadálymentes hétköznap-tematikus nap jegyében)

 

Fényes szálloda, királyi fogadtatás. Beléptünk és mindenki sorfalat állt. Sorfalat álltak mindenhol, mert a szálloda ügyvezető igazgatónőjével volt találkozónk. Egy ott szervezendő konferencia ügyében jártunk férjemmel. Ma már mosolygok, de akkor nagyon kínosnak éreztem a helyzetemet. S hogy miért? Álljon itt egy ma már viccesnek tűnő, mégis tanulságos történet.

 

Akkoriban sokat bringáztunk tandemünkkel. Nem voltak még gyerekek és magunkat meg nem féltettük annyira az országutakon. Amikor Tihanyba kellett mennünk, akkor is úgy Tovább olvasom →
A cikk címe: a Kézzel, villával

A hagyományos mesélés gyógyító hatásairól

(tehetség plusz ember tematikus nap)

 

Bizonyára tapasztalta már a kedves olvasó, hogy mennyire kezd elveszni a hétköznapokból a közösségi élet, az egymásra való odafigyelés és segítés. Tudta-e, hogy a mesemondás kulcsszerepet játszik az emberi kapcsolatokban? Tudta, hogy a mese nem csak gyerekeknek való? Tudta, hogy augusztusban állami díjjal ismertek el valakit, aki mesemondó? Kicsoda ő, milyen ember, és hogyan lett a Népművészet Ifjú Mestere? Az alábbiakban Bumberák Máriát (Maját) és „mesevilágát” mutatom be.

 

Bumberák Maja idén megkapta a Népművészet Ifjú mestere díjat mesemondás kategóriában. Abban a szerencsés kiváltságban lehet részem, hogy közelebbről is ismerhetem a „mestert”. Együtt jártunk szociológia szakra. S hogy hogyan jutott el idáig, hogy megkapja ezt az elismerést?

 

Kicsi, törékeny néni, akinek a szemében sok huncutság van. Így Tovább olvasom →
A cikk címe: az A mester mesél, a közösség…

Hallotta már ezt a kijelentést a kedves olvasó? Előfordult már esetleg, hogy nem merte felvállalni éppen emiatt a gondolkodás miatt azt, hogy ön reménykedik? A közgondolkodásban ott van, hogy hit egyenlő naivitás. Akinek már nincs más lehetősége, akkor bugyután odafordul valamilyen láthatatlan lényhez és hisz benne, hiszen jobbat nem tud szegény. Szegény! Volt olyan időszak, hogy egyszer én is elgondolkodtam, hogy miért hiszek és bízok Istenben. Azért, mert vak vagyok és úgysem bízhatok és várhatok semmi jót máshonnan? Valójában én ez által gyenge vagyok, hogy nem látok? Nemrég hallottam ezzel a problematikával kapcsolatban, hogy igen, bátran bevallhatjuk, hogy Isten a gyengék menedéke, hiszen mi nélküle valóban elveszettek vagyunk. S az, aki azt állítja, hogy erős, vajon meddig? Hány csapás után adja fel az ember az erejét? Vajon akik azt mondják erősek, meddig bírnák az alábbi embert ért csapásokat? Horváth Zoltán, egyik jó barátom tanárára emlékezett vissza. Megrendített a történet. Ez után egy verset is közreadok majd, ami szintén nagyon megérintett, ezt egy kedves olvasó küldte nekem. Nagyon szép.

 

„Az ofőt nagyon hamar megkedveltük, mert egy olyan közvetlen figura volt, és még jól is értett a nyelvünkön. Igaz, hogy néha azért is bocsánatot kért, hogy levegőt vesz, de Tovább olvasom →
A cikk címe: az A hit gyengéknek való