Veszítés a hétköznapokban
(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

A napokban találtam egy gyönyörű költeményt, amint az ünnepekre készülve keresgéltem valamit, amit megoszthatnék a barátaimmal. Milyen érdekes, hogy a búcsúzás, az elengedés kapja a hangsúlyt és nem a halál. Szinte a mindennapokra bontja le a költő a tényt, valamitől mi mindig búcsúzunk. Hogyan lehet ezt úgy elfogadni, hogy még a reménység is megmaradjon? A vers után lesz két link, ahol a halállal és a veszítéssel kapcsolatos írásaimat lehet megnézni egy kupacban. Nekem az életben nagyon fontos az őszinteség, a dolgokkal való szembenézés és a reménység keresése, bármilyen jellegű veszítésről is legyen szó az életben. Édesanyám, vagy a látásom, saját, vagy mások
Tovább olvasom

A digitális hangfelvevők és az öreg készülékek esete az emberrel
(szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)

Most jöjjön pár gondolat Dr. Simon Gergely tollából. Aki szerette a régi lemezjátszókat, szalagos magnókat, csöves erősítőket, az élvezni fogja ezt a kis nosztalgiát a kiváló teljesítményű eszközökről. Ezek még ma is meg tudják mozgatni az ember lelkét annak ellenére, hogy miénk lehet már sok digitális kütyü fillérekért. Nekem az általános iskolai Tovább olvasom

Méhviaszgyertya-készítés látás nélkül

(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)

 

Október 24-30 között van a lefegyverezés hete hivatalosan. Bár a vikipédiából sok részlet nem derült ki ezzel kapcsolatosan, de nekem a békére való törekvés jutott eszembe. Erről pedig a gyertya. Aztán persze az is, hogy közeledik a halottak napja. Ezek adták az apropóját annak, hogy most arról írjak, hogy   hogyan tanultam meg méhviaszból gyertyát készíteni, aztán hogyan tanítottam meg látó embereknek azt, hogy vak sötétben hogyan sikerülhet nekik szépet alkotniuk.

 

Ahogy készíteni tanultam

 

Akkoriban még nagyon jó áron lehetett beszerezni Tovább olvasom

Üdvbizonyosság és az élet célja

(vasárnap: a hitélet kihívásai – tematikus nap)

 

Tegnap olvastam egy nagyon kedves esetet, ami éppen aznap történt, tehát friss és ropogós. Megérintett és ennek kapcsán eszembe is jutottak olyan kérdések az élet céljáról, amin még régen gondolkodtam. Bizonyára teológiai válasz is létezik rájuk, de ez a kis történet olyan szép, nem bírtam ki, hogy ne osszam meg Tovább olvasom

Mit tehet egy látássérült pár, ha egyikük sem lát, de szeretnének kikapcsolódni? Mit tehet értük egy szolgáltató?

(szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)

 

Egy levelezőlistán egy vak barátunk irígylésre méltó kikapcsolódásáról írt egy alkalommal. Látó kedvesével töltöttek el pár napot valahol. Erre a beszámolóra érkezett egy keserű sóhaj, mely szerint ez az élmény sosem lesz elérhető. Ezt egy szintén vak sorstársam írta és azért nem lát esélyt arra, hogy ők szabadon kikapcsolódhatnának egy ilyen helyen, mert sem ő, sem a férje nem látnak. Ekkor kezdett el bennem motoszkálni egy érzés, hogy mi lenne, ha egy szép nap már azt mondhatnám, gyerekek, ide gyertek, itt megkaphattok mindent, amilyen segítségre szükségetek van! S ezekben a napokban ismertem meg Kádár Tímeát is, aki nemrég nyert el támogatást is munkájára. Szálláskereséssel foglalkozik, külsőmelyek különlegesek, elérhető áron igényelhetők és a speciális szükségletekre is szeretne odafigyelni a jövőben. Ide másolom cikkét és még a végén pár rövid gondolatom lenne azért ehhez a témához.

 

Vakbarát hotelek – pihenés kiszolgáltatottság nélkül

Szerencsére ma már egyre több hotel ügyel arra, hogy részben Tovább olvasom

Egy dalszöveg és rövid gondolat a szárnyalásról

(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

 

Ön szereti Zorán előadásában a “Már a galambok se repülnek” című számot? Itt a szöveg, aztán egy kis gondolat hozzá, majd egy gyönyörű természeti jelenségre fogom felhívni a figyelmet, ami szintén kapcsolatban van a szárnyakkal.

 

Nekem azt mondtad, felnőni szép
S csak menni az álmainkért
Azt is mondtad, tiéd az ég
S nincs messze az a csillagkép
Tovább olvasom

Hogyan adhatjuk át úgy ajándékunkat, hogy azt még a vak is lássa?

(szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

 

Ma van a szegénységellenes világnap. Ha szegénység, akkor adomány. Ha adomány, akkor sok esetben ruhák érkeznek. Amikor a Vakok Állami intézetében laktam egy tanfolyam végett, többször is volt alkalmunk ruhák között válogatni, amit adományként küldött oda valaki. Most itthon is több esetben történt már, hogy ruhákat kaptunk, de egyáltalán nem mindegy, hogy amikor valaki hoz valamit, azt hogyan adja át. Egy apró megoldás arra, hogyha esetleg ajándékot, vagy bármi mást vinni szeretnénk egy látássérült embernek, hogyan adjuk oda. Nem is hitte volna, hogy ezzel lehet probléma? Pedig igen, de van rá egy nagyon logikus és egyszerű megoldás és nem baj, ha eddig véletlenül ez Tovább olvasom

Vállalkozó nők fogtak össze a látássérült emberekért

(hétfő: egészségmegőrzés – emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Valamelyik este a napokban benne leszek az Aktív című műsorban a televízióban, de mégsem ezért lett a fő címe ennek a bejegyzésnek, hogy aktívizálódtunk. Persze azért ez egy jó aprópója a dolgoknak. Amit most kiemelnék, amiről boldogan számolok be, hogy van egy csodás közösség, aminek a tagja lehetek. Ez megtiszteltetés számomra. Olyan nők a tagjai, akik most kezdték vállalkozásukat, illetve már egy ideje kisvállalkozók. Egymást segítjük, bátorítjuk. Például most az történt, hogy megemlítettem nekik, hogy ma van a fehérbot nemzetközi világnapja. Elindult egy párbeszéd és ötletelés, hogy hogyan tudnánk felhívni az olvasóink figyelmét a társadalom ezen csoportjára minél hatékonyabban. Ennek lett a végeredménye az, hogy blogbejegyzések születtek. Mindenki a saját témáját közelítette meg a látássérült emberek szemszögéből. Nagyon sokszínű és érdekes cikkek jelentek meg weboldalaikon. Valaki Tovább olvasom

 

Interjú Szabó Gábor motivációs trénerrel

(péntek: munka/tanulás – tematikus nap)

 

Ki ő? Hogyan boldogul vállalkozásában? Mire büszke? Mit is csinál konkrétan? Mióta és miért nem lát? Ez miben gátolja és miben nem? Az alábbiakból kiderül.

 

Gyömrő csendes utcáján járunk, tartunk hazafelé az óvodából. Előttem futkosnak érdekes alakok, milyenek? Fogalmam sincs, mert nem látom az arcukat, viszont egy furcsa dologra lettem figyelmes irányukból. Valami csipogott! Kiderült, hogy az Aktív televíziós műsor stábjának operatőre a ludas a dologban. A telefonjának üzenetjelzője volt ilyen csipogó hangra állítva. Különleges volt, vicces, jópofa. Sosem fogom elfelejteni, ahogy Tovább olvasom

Egy kedves levélben gondolt rám valaki és ezt a verset küldte el nekem sok szeretettel. Úgyhogy én továbbadom, mert sokat kaptam belőle, hátha ad a kedves olvasónak is egy kis bátorítást. Nekem erre most nagy szükségem van.

 

Váci Mihály: Még nem elég

Nem elég megborzongni,
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
De mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
Fagyot is bírni kell,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.

Nem elég álmodozni!
Tovább olvasom