Jenga lelke mindennek!

Mivel, mit és hogyan tud együtt játszani egy vak szülő a gyermekével
(Szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

Darts bajnok-2013

Milyennek kell elképzelni egy vakok számára kialakított speciális játékeszközt általában?
Példák „univerzális” játékokra.
Játéktárgy, vagy játékos együttlét hogyan?

Amit én nem tudok velük játszani

Nekem több szempontból is probléma volt kitalálni, hogy hogyan legyek felszabadultan együtt gyermekeimmel. Nem tudok velük képes könyvet nézegetni, amíg nem tudnak beszélni, nem tudok rajzolni velük igazán, olvasni sem tudok nekik, mert a Braille írást (a vakok pontírását) nem tudom olyan gyorsan olvasni, hogy az hangosan élvezhető legyen. Nem vagyok egy nagy mesekitalálós típus, nem tudok focizni, a népszerű számítógépes játékokhoz meg aztán végkép nem férek hozzá vakon, a társasjáték is sokszor csak arról szólna, hogy ők lépnek helyettem és ők döntik el, mikor melyik bábúval lépjek, szinte ki is maradok az egészből. A kártyázás szintén nem működik. Bár talán a 21 az menne. Tudom-tudom, elég már abból, hogy mi az ami nem megy!!! Úgyhogy nézzük meg, hogy mindennek ellenére mi az, amit mégis együtt tudunk mi itthon játszani!

Speciális játékok

Vannak kifejezetten olyan játékok, amit vak, vagy gyengénlátó gyerekeknek fejlesztettek ki, de nagyon hasznos akkor is, ha látássérült szülő akar játszani velük. A teljesség igénye nélkül írok pár ilyet. Dominó, Rubik kocka, sakk, malom, ki nevet a végén stb. . Speciális üzletben még szét lehet nézni annak, akit ez érdekel, hogy mik vannak még, de sorstársak tapasztalata szerint kevés játék kapható hazánkban, a kreativitás játsza inkább a főszerepet, hogyan lehetne valamit „vakosítani”. A vak gyerekek esetében pl. az érdeklődés nagyon eltérő, másképp fogadnak egy babát, vagy legót. . A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének segédeszköz boltja, külsőa Vakok és Gyengénlátók Középregionális Egyesülete boltjának külsőkínálatában lehet találkozni pár fajtával, de pl. egy holland weboldalon külsőremek a választék, még azt is feltüntetik, hogy vak, vagy gyengénlátó gyerekeknek ajánlott-e az adott játék. Ismerek egy látássérült fiatalembert, aki egyszerű számítógépes játékokat programoz, ami beszélő szoftverrel is használható.

A „Ki nevet a végén” hogy van kialakítva?

A táblán lyukak vannak a mezők helyén, ahová lépni kell. Így, ha ki akarja a vak játékos tapintani, hogy éppen ki hol áll, nem dőlnek fel a bábúk. A bábúk színei pedig úgy különböztethetők meg, hogy a felületük különféle tapintásúak. Így nem fordulhat elő, hogy az ellenség bábújával lépjek az enyém helyett. A dobókocka? A pöttyök helyett szintén lyukak vannak, vagy éppen ki van domborítva. Ennek a táblának a hátoldalán pedig a malom játékhoz van kialakítva a pálya, úgyhogy ez igazán kettő az egyben! Ez alapján elgondolkodhatunk: vajon mi mindent kell kivédeni egy vakok számára készülő játék kifejlesztése során?

Nem vakoknak készült, de remekül tudunk mi is játszani vele!

Jenga. Már az ovis csoportokban is láttam, hogy vesznek ilyet a gyerekeknek. Csak azzal az volt a baj, hogy aprók voltak a részei és műanyagból készült, ami túl könnyű volt és nehéz volt játszani vele. Miért is? Leírom, aki nem ismerné. Karácsonyra nekünk is került a fa alá ilyen. Fából van, 54 db, kb dominó nagyságú és alakú téglalapocskák, amit egy toronnyá fel kell építeni. A játék lényege, hogy egy-egy darabot ki kell húzni az építményből úgy, hogy az ne dőljön össze, majd a tetejére kell tenni, folytatván a tornyot. Az esik ki a játékból, akinél összedől a torony. Amikor megvakultam és a rehabilitációra kerültem, ott is volt ilyen játék, sokat játszottunk és nagyokat nevettünk! Korra, nemre, látásélességre tekintet nélkül játszható!  De szintén láttam az óvodában olyan játékot, ami nekünk is volt gyerekkoromban. Bekötött szemmel kell párosítani különböző hangon csörgő, vagy különböző súlyú, illatú, tapintású játékelemeket úgy, hogy az egyformák kerüljenek egymás mellé.

Kocka-játékok

Ahogy fentebb is olvashatta, létezik olyan dobókocka, ami tapintható. Így tehát, akár az internetet böngészve is, sok olyan játékot találhatunk, amit 1, 2, vagy öbb kockával kell játszani. Egy ilyen játék pl. a kockapóker, amit mi itthon szoktunk. A rehabilitáción a vak sorstársakkal pedig alig tudtuk abbahagyni a „bástolást”. Egy kicsit másféle, de szintén kockajátéknak nevezhető a szókirakó. A lényege, hogy a kockák oldalain betűk vannak. 13 db van belőle a játékdobozban és mindegyiket egyszerre el kell dobni. Amilyen betűk kijönnek, azokkal kell szavakat írni, amíg le nem jár a játékhoz adott homokóra. Minden betűnek van egy számértéke és a szavakat e szerint kell pontozni, majd összeadni. Az nyer, akinek a legtöbb pontja lett. Én nem papírra, hanem egy fájlba írtam a szavakat és memorizáltam a betűket, bár azt is felírtam mindig.

Kicsik, nagyok, fiúk, lányok, nyár, tél

Én korábban láttam, így tudtam pl. a gyerekekkel olyat játszani, amikor még kicsik voltak, hogy rajzoljanak a tenyerembe és én megpróbálom kitalálni. Később egymás hátára már írtunk. Volt egy olyan kis labdám, aminek a belsejében volt egy kis csörgő, tehát ha gurult, hallottam merre és remekül tudtam gurigázni a szőnyegen ülve. Az építőkockázás, legózás ugyanúgy megy, ment. A lányokkal tudtam babázni, a fiúval autózni, vonatozni, ha igényelte. Nyáron egy kis felfújható medencében sokmindent ki lehet találni. A lufi ütögetése egymásnak azért lehetséges számomra pl., mert lassú a mozgása és időben bele tudok ütni, ha hozzám ér. A hosszú utakon szójátékokkal ütöttük el az időt mindig. Gyermekeink látnak, egy látássérült kicsivel történő játéka egy szintén látássérült szülőnek egy külön téma is lehetne, vagy a látó szülő, vak gyermekével történő közös játéka is.

Darts

Amit én sem hittem volna, hogy a családi bajnokságot én nyertem meg! Legyőzve az összes látó családtagot. Persze ez nem azonnal történt, a kezemnek meg kellett szoknia azt az irányt, ahogy dobni kell és azt a lendületet, erőt is.

Hangszer-játék

Nálunk a zene még az, amikor van lehetőségünk „együtt játszani”. Fiúnk 11 éves és zongorázni tanul, lányunk 9 éves és furulyázni jár, Szilvike 6 éves és hegedülni kezdett el. Férjem gitározni szokott és mellé énekel, én vagy énekelek, vagy furulyázom. Erika baba pedig nagyon aranyosan mórikálja magát a zene ritmusára!  A legegyszerűbb tudásból, hangokból is nagyszerű együttlét kerekedik! Amikor még kisebbek voltak, különböző hangulatokat játszottunk el egy szintin bohóckodva.

Nehézség:

legyőzni néha a lustaságot, vagy félretenni a „lázas munkát”, hogy időt szánjunk ezekre a közös együttlétekre. Nagy veszélyforrás, amikor azt látom, mindenki jól eljátszik magában, vagy egymással a gyerekek, pedig nyilván van igényük még, hogy velünk szülőkkel is együtt legyenek ilyen formán is.

Bizonyára ki lehetne még egészíteni a közösen játszható játékok listáját, minden plusz javaslatnak, ötletnek nagyon örülök, ha e bejegyzés alatti hozzászólási lehetőségnél ír ilyet. Vagy ossza meg bátran játékélményét!

Ha privátban szeretné megosztani hozzászólását, akkor azt is megteheti, kattintson ide! külső

Milyen téma lenne még hasznos a blogot olvasók számára, vagy személyesen önnek? Kérem tegyen javaslatot, s ehhez ide kattintson! külső

Kíváncsian várom a véleményeket, hozzászólásokat!

comments