Én nem akartam! Mégis ez lett belőle!

Ünnep a tűz körül – pünkösd alkalmára
(vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

A negatív esetekről sokat hallani, hogy akaratlanul is megbántunk valakit. De milyen az, amikor akaratlanul szerzünk örömöt, vagy váratlanul kapunk? Ez a kis történet bátorításképp szolgálhat azoknak is, akik úgy érzik, semmiség, nem számít az a kicsi dolog, amire képesek.

Egy verset kellet vinni „belépőként” arra a születésnapi együttlétre, ahová hivatalosak voltunk. Már ekkor éreztem, hogy ez egy különleges alkalom lesz. Egy baráti közösség, ahol mindenki visz ajándékot, de nem csak a születésnaposnak. Ráadásul olyat kellett vinni, ami rólunk szól.

Pilinszky János: Zsoltár

Aki több napos éhezés után
kenyérre gondol:
valódi kenyérre gondol.

Aki egy kínzókamra mélyén
gyengédségre áhítozik:
valódi gyengédségre vágyik.

S aki egy vánkosra borulva
nem érzi magát egyedül:
valóban nincsen egyedül.

A helyszín is különleges volt. Egy erdő széle, ahol a madarak még késő este is versenybe keltek velünk, amikor énekelni kezdtünk a tűz mellett. Éppen a Via Dolorosát énekeltem, férjem gitározott, amikor a dal közepefelé hangos gyereksírást hallottam. Megijedtem, biztos felébresztettük. Halkabban folytattam tovább. Így is élveztem a természet akusztikáját. Visszhangzottak a szavak:

„Szenvedett a kereszten,
szeretett téged, s engem.
Ott a Via Dolorosán hordozta bűnünket.”

Az ének után beszélgettünk és én szóba hoztam, hogy jaj szegény ggyerek, biztosan felébresztettük, pedig olyan jó érzés volt kiereszteni a hangomat! Erre mesélték a többiek, hogy nem ez történt. Kiállt hallgatni minket az erkélyre, s azért sírt, mert a szülei vissza akarták húzni a házba. Mivel ő ellenkezett, mert hallgatni akarta a dalt, ezért a szülők is kint maradtak vele. Megdöbbentem, és kimondhatatlan örömöt éreztem.

Gyönyörű ajándék volt , hogy a természet közelségében egy kisgyereken keresztül másoknak is szólhatott a dal, az öröm üzenete! Micsoda „rendezés”! Újra be kellett látnom, sohasem tudhatok mindent arról, hogy kit és éppen mivel érintek meg. Milyen könnyű alábecsülni az apróságnak látszó dolgokat! Hiszen csak egy vers, csak egy dal… S milyen könnyen elfelejtem, hogy ki áll mellettem, mögöttem! Akit pünkösd napján ünnepelhetünk. A Szentlélek, a tűz melegségével, erejével, táncával, fényével, melegségével, az embereket maga köré gyűjtő természetével közöttünk és bennünk élhet, ha akarjuk!

Kíváncsian várom a véleményeket, hozzászólásokat!

comments