tánctanítás

Énekpróbák Bolyki Balázzsal a Para-ra Gospel Kórusban
(szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Amikor valaki keresztény emberként azt éli meg, hogy szeret a színpadon lenni, örül, ha megtapsolják, és törekszik arra, hogy minél inkább megmutathassa ki ő valójában, bűnös vágyaktól vezérelt személy? Magamutogató? Hogyan mondhatja egy ilyen ember, hogy ő Isten nagyszerűségére és dicsőséges gazdagságára akar rámutatni önmagán keresztül, a művészetén keresztül?

 

Lelkembe gázoltak

 

Egy baráti társaságban voltam. Köztudott volt, hogy szeretek énekelni, és szívesen teszem ezt mások előtt is. Ők már hallották a hangomat, és  kérték, hogy énekeljek már el egy pár dalt. Megtettem, és együtt élveztük ennek az örömét. Azután megtapsoltak és jólesett. S az is öröm volt, hogy érezhettem, hogy a többségnek sikerült átadnom valamit, ami vidám volt és lélekemelő.

Honnan tudom? Ennek különböző egyéb jelei voltak a tapson túl. Az együttlét után Tovább olvasom →
A cikk címe: az A taps mosoly, amit én…

A Bolyki Balázzsal történő próbák élményei
(szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Nagyon jól indult a tegnapi próba számomra. Előtte együttebédeltem egy barátnőmmel, aki bemutatta munkatársát. Kellemesen elbeszélgettünk, és így indultunk útnak. Aztán a próbaterem előtti folyosón, amíg várakoztunk, hogy kinyíljon az ajtó, együtt énekeltünk azokkal, akik szintén hamarabb érkeztek. Sokat nevetgéltünk is közben. Aztán amikor már elkezdődött a próba, kiderült, hogy páran a csapatból érmeket „gyűjtöttek” a hétvégén. Van aki sportol, van aki táncol. Balázs kérdezte, hogy én milyen érmet kaptam, persze, hogy semmilyetJ Elmeséltem a többieknek, hogy a hétvégén 80 embert Tovább olvasom →
A cikk címe: a Hegymenet

 

A Never Give Up gospel kórus próbafolyamatának élményei 10. rész
(kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Már csak két nap, s személyesen is üdvözölhetjük Nick Vujicic-t. Az elmúlt hét alatt két, úgynevezett főpróbánk is volt. Vasárnap egy koncerten lépett fel a Never Give Up gospel kórus a MOM Kulturális Központban. Kedden este pedig még elvégeztük az utolsó simításokat, amit egy próbán még meg lehet csinálni, mielőtt élesedik a helyzet. Mindkét eseményről írnék most, mert biztosan sokan kíváncsiak rá. Egyúttal ezzel a bejegyzéssel vége lesz valaminek. Annak az útnak, amelyen elindultunk Nick fogadására. Csütörtökön megérkezünk, s hogy utána mi lesz? 48 órán belül hat helyen fogjuk megélni az életörömünket a dalokon keresztül. Mindent kiadunk, átadunk magunkból, amit idáig kaptunk! Már izgatottan várom, hogy megmutathassam azt, ami Tovább olvasom →
A cikk címe: az Az indulás vége

A mozgástanulás és mozgástanítás kihívásai a látássérült embereknél
(szerda: akadálymentes hétköznapok – tematikus nap)

 

Folytatódott a Never Give Up gospel kórus próbája. Tegnap megint tanultam valami újat a saját állapotommal kapcsolatosan. Kiderült, hogy nem csak az lehet egy mozgásnál probléma számomra, hogy merev vagyok, esetleg görcsös, hanem a tér, látás nélküli érzékelése is befolyásolhatja lépéseim minőségét, ha például táncolni kell éneklés közben. Soha nem értettem, hogy miért akarok néha úgymond felborulni, miért esek ki az egyensúlyomból. Mi lehet a gond? Van erre megoldás? Egy mozdulat szemléltetése mekkora kihívás egy látó embernek, aki meg akarja mutatni egy vak ember számára a mozdulat lényegi részét? Lehet köze a vakon születésnek és a később történő megvakulásnak ahhoz, hogy ki mit hogyan tud Tovább olvasom →
A cikk címe: a Csak álltam leforrázva