tehetségkutatás

Énekpróba Bolyki Balázzsal
(szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Ahogyan már a múlt héten említettem, szombaton találkozhat velünk a közönség. Szeptember 28-án 17.00-18.30 között fellép a Bolyki Soul&Gospel Kórus, s velük együtt mi is fogunk énekelni majd a koncertbe bekapcsolódva. Várunk mindenkit szeretettel az óbudai Fő téren! Tegnap erre az alkalomra készültünk többek között. Ismét kaptunk bátorító szavakat, és pár énektechnikai útmutatást is. Majd a bejegyzés végén megosztom a kedves olvasóval egyik dilemmámat: létezik őszinteség lelki megnyílás nélkül?

Tovább olvasom →
A cikk címe: a Magánügy?

Technikai és egyéb érdekességek egy fellépésre készülve
(szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)

 

Jövő héten Magyarországra érkezik Nick Vujicic, a kéz és láb nélkül született ember. Sokaknak ad bátorítást a világon, sok videója közismert. A Nem Adom Fel Alapítvány külsőgondolata volt, hogy eljöjjön Magyarországra is ez a fiatalember. Az előadások bevétele, sérült embereknek épülő lakóotthon megvalósulását szolgálja. Az a gondolat is az alapítvány vezetőségének a fejében  született meg, hogy alakuljon egy gospel kórus, melyben sérült emberek énekelnek. A felkészülés alatti élményekről rendszeresen olvashatott eddig, ha figyelemmel kísérte a keddi bejegyzéseket. De vajon milyen apró részletekre kell odafigyelni a finisben? Amikor már csak egy nap van hátra az énekegyüttes legelső bemutatkozásáig? Milyen apróságokra kell odafigyelni, ha sérült emberek színpadi megjelenését is meg kell szervezni? Milyen egy „akadálymentesített fellépés”? Ennek milyen színterei vannak?

Tovább olvasom →
A cikk címe: a Már nagyon izgulok

Énekpróbák Bolyki Balázzsal
(tehetség plusz ember – tematikus nap)

“- Az a baj, hogy te mindig az impulzusokra figyelsz. Amikor keresed a tekinteteket, akkor is azt várod, hogy valamit kapj kívülről. Most nem ez a cél. Most mi adunk kifelé. Csak az számít, hogy te adsz abból, ami benned van.”

De mi van bennem? Kincs lehet ez mások számára, hogy érdemes legyen megosztani? A bennünk lévő értékekről is szól ez a bejegyzés.Tovább olvasom →
A cikk címe: az Ajándékozás és öröm a zenében

Amikor egy vak lány napsütésről énekel
 (csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

 

Karaoke bajnokságot szerveztek látássérlt emberek számára a Farkas Teaházban A Vakbarát Alapítvány így próbált hozzájárulni ahhoz, hogy támogassa a tehetséges embereket. Hogyan lehet megszervezni egy rendezvényt, hogy a nyertesek kézzel fogható támogatást kaphassanak úgy, hogy senkinél nem kell szponzorálásért könyörögni? Milyen hangjuk volt a versenyzőknek? Mi az, ami a látó zsűritagokra a legnagyobb hatással volt? Mi köze ennek a pozitív gondolkodáshoz?

 

A verseny egyedi vonásai

 

Csóka Anita, az opera műfaj képviselője, (karaoke bajnok), Volosinovszki György külsőénekes, színművész volt a zsűri két látó tagja. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy én, mint látássérült énekes előadó vehettem részt a zsűrizésben. Természetesen az értékelés szempontjai között szerepelt a látvány is, a színpadi megjelenés. Hogyan lehettem Tovább olvasom →
A cikk címe: a “Süt a nap, nehogy szomorú…

Hallott már a kedves olvasó engem énekelni valahol? Esetleg felvételről? Ha igen, akkor is újdonság lehet talán az az aloldal, amit mára készítettem el. A felvételek linkjei köré egy kis párbeszédet képzeltem el, ebből kiderülhet pár érdekesség. Ez akkor is fontos lehet önnek, ha esetleg van olyan barátja, ismerőse, akiről azt gondolja, hogy az ő értékeinek bemutatása is megérne egy ugyanilyen párbeszédet, mint amit rólam olvashat itt.

 

1. Kérem, ha ismer olyan személyt, akiről azt gondolja, hogy Tovább olvasom →
A cikk címe: a Dallal mondom el

Kedd: Mindenről, ami adottságaink és készségeink kamatoztatásáról szólnak.

 

TEHETSÉGNAP

 

Mindenki értette, hogy mit akartam kihozni a mult heti keddi napon Celine Dion álmából? Most nem a kedves olvasó szövegértelmezését szeretném lebecsülni, hanem csak azt próbálnám ezzel mondani, hogy volt, akivel beszélgettem és csodálkozott, hogy mit akartam a mult héten valójában kihozni az írásomból, mert ő mást gondolt. Úgyhogy egy kicsit visszatérnék még hősnőnkre, mert szeretném, ha feltennénk a kérdést és választ is kapnánk arra, hogy valójában mi volt Celine Dion álma? Miért lehet érdekes nekünk, akik esetleg épp arra vágyunk, hogy minél többen hallhassanak minket a színpadon, hogy választ kapjunk erre a kérdésre? Mi közünk lehet nekünk hozzá? Mi olyan kicsik és egyszerűek vagyunk…

 

Sosem felejtem el, nagyon felemelő érzés volt és egyben megrázó is. Miskolcon voltam éppen látogatóban a családomnál. Tovább olvasom →
A cikk címe: a Mire vágyunk valójában?

A kedves olvasó ismerettségében van olyan ember, aki azért dolgozik, hogy a fiatalok ne elkallódjanak, hanem értelmesen töltség el az idejüket? Ismernek olyan embert, aki az éneklés szeretetét és a tehetségesek felfedezését, gondozását önként végzi nagy szeretettel és szakértelemmel? Azoknak nem ér válaszolni, akik találkoztak már Györkey Lászlóval. Hányszor lehet olvasni, hogy a nagy tehetségkutató műsorok után, vagy bármilyen nyilvános pár hónapig tartó egyéb szereplés után a média háttértámogatása megszűnik és nem egy esetben előbb-utóbb lelkileg összeomlanak azok az emberek, akik azelőtt fel voltak emelve. Ha valaki arra vágyik, hogy végre felfedezzék, akkor elsősorban az ugrik be, hogy majd jelentkezik egyik-másik műsorba és akkor végre teljesül az álma. Biztos, hogy csak ez az egy út vezet ahhoz, hogy énekelhessen valaki közönség előtt? Hogy megismerhessék őt az emberek? Lehet azért tenni is valamit ahelyett, hogy várnánk, hogy a médiában felfedezzenek? Mit szólna az olvasó, ha én azt állítanám, hogy bár a felfedezés szükségét nem tagadom, de bárkiből lehet tehetségkutató.

 

Az egyetem épületéhez közeledtem. Odajött hozzám egy járókelő és megkérdezte, hogy segíthet-e. Én mondtam, hogy igen és útközben pár szót váltottunk. Csillagásznak tanult az illető és Tovább olvasom →
A cikk címe: az A tehetséges tehetségkutató

Ki az, aki az iskolás éveiben menzán nőtt fel? Én emlékszem, hogy nálunk Debrecenben, a Kettesyben, minden pénteken sütemény volt a második. Biztosan azért, hogy akik hazamentek, legyen a hosszú útra elvihető étel a vonatra, buszra. Kórházban, vagy más intézményekben is megfigyeltem, hogy vannak bizonyos ételfajtákra kijelölt napok. Miért? Fogalmam sincs, de ez jutott az eszembe, amikor azon gondolkodtam, hogy hogyan lehetne rendszerezni az írásaimat a blogon, hogy mindenki könnyebben eligazodhasson és tudhassa, hogy melyik nap körülbelül milyen téma jön elő. Így lehet előre akár készülni is, hogy most épp érdekes lesz, vagy nem. Nem tudom, hogy ez segít-e bárkinek, nekem biztosan könnyebb lesz a gondolataimat kicsit jobban rendszerezni és ez a tartalomnak szerintem jót fog tenni. S ha ez így van, akkor az olvasó is jobban jár. Meglátjuk, próbáljuk ki. A tervem ez:

Tovább olvasom →
A cikk címe: a Melyik nap mit együnk?

Közeledik az anyák napja és most szeretném, ha azokra is gondolnánk, akik életünkben anyánk helyett anyáink voltak, vagy gondoljunk olyan szituációkra, amikor nekünk adatott meg, hogy azzá váljunk más gyermekek számára, ha csak egy pár percre is, vagy akár egy egész tanévre. Természetesen az apukákra is vonatkozik ez. A bejegyzés végén egy aranyos játékra is szeretném felhívni a figyelmet!

Tovább olvasom →
A cikk címe: az Anya csak egy van?