szemléletformálás

egy gyertya lángja
Folytatom történetemet most úgy, hogy nem a külső körülmények nehézségeit mutatom be, mint a Vakság, avagy van élet ez után is 1. rész c. blogbejegyzésben, hanem a belső nehézségekre térek ki, ami ennek az élethelyzetnek a feldolgozását illeti. Bátorító lehet azok számára, akik hasonló súlyú problémával küzdenek. Hiszen a megvakuláson kívül még sajnos számos olyan élethelyzet van, aminél igen csak szükség van komoly erőforrásra.
Kiemelt
Horváthné Dunaveczki Leona képe

Horváthné Dunaveczki Leona vagyok, szociológus, blogszerző, énekes.

Ez egy négy gyermekes vak édesanya honlapja ugye?

Igen, de először a szakmai oldalamról is szeretnék bemutatkozni röviden, mert így érthető meg igazán, hogy miért is létezik ez a blog, mi motiválja tevékenységeimet. Szeretném részletezni, hogy kiknek és miben tudok segíteni! Természetesen a családról is szó lesz majd. :)
Kiemelt
Uzsalyné Dr. Pécsi Rita az érzelmi intelligencia fejlesztésének "misszionáriusa"
Elképesztő egyesek hozzáállása a másik bajához. Nem akartam elhinni, hogy képesek gond nélkül továbbmenni annak ellenére, hogy érthetően elmondtam, mit szeretnék. Végső kétségbeesésemben már a kocsik között rohangáltam az úton és próbáltam megállítani valakit. Ez sikerült, így harmadmagammal kiemeltük a beteget a járműből. Háttal a járdára fektettük és azonnal megkezdtem az eszköz nélküli újraélesztést. Picivel később megérkezett egy traumatológus főorvos, aki segélyhívón hallotta, mi történt, majd megállt egy pizzafutár is. Nekik innen is köszönetet szeretnék mondani a gyors segítségnyújtásért.
(Forrás: Az autósok állítólag nem segítettek a haldokló Gesztesi Károlynak - origo.hu) Többek között ez az eset is arra indított, hogy újra írjak az érzelmi intelligencia témakörében hasznos cikkeket a blogon. Az együttműködési készség, az empátia, és még elég sok minden ide tartozik. Égetően szükségesnek érzem, hogy tegyünk a pozitív változásokért! A témával kapcsolatos cikkek azoknak lesz bátorító, akik tettre készen várják és gyűjtik azokat a lehetőségeket, amiken keresztül egy élhetőbb életre szeretnék nevelni a rábízottakat.
égősor

Várom a fényt, a megoldást, a világosságot!

Az idén, lelki nehézségek miatt, nehezen indul az ünnepvárás, ráhangolódás. Ezért gondoltam arra, hogy írok arról, hogyan próbálok ilyen körülmények között készülni a karásonyra. Tartson velem!
alelkesovisokésanyukákcsoportja
TARTALOM:

  • Miért ez a cím?
  • Szívügyek még
  • A beszélgetés témája
  • Ige és egy kérdés
  • Aranymondás
  • A játék
  • Miért ez a cím?

    Szociológia szakon végeztem az ELTE-n, s szívügyem volt mindigis a sérültekkel kapcsolatos társadalmi szemléletformálás. Már korábban voltam a péteri táborban úgy, hogy konkrétan az volt a cél, hogy megismerkedjenek a gyerekek azzal, hogyan élnek a látássérült emberek. Játékos formában szemléltettem bizonyos szituációkat. Mutattam nekik speciális eszközöket is, amiket mi használunk a hétköznapjaink megkönnyítésére. Úgy éreztem, hogy Jónás történetében a legerősebb talán az az életélmény, amivel meg lehet fogni a vakság, kilátástalanság, sötétség, félelem témáját. El is határoztam, amikor erre a napra készültem, hogy a
    Horváthné Dunaveczki Leona éppen átveszi a kitüntetést

    Blogbejegyzés annak alkalmából, hogy állami kitüntetést, Magyar Arany Érdemkeresztet vehettem át

    Amikor valaki önkéntes munkát végez, nem teszi mérlegre, hogy ez hol és mennyit fog számítani. Azokat az embereket nézi, akiknek segít. Őszinte tisztelettel vagyok minden kedves barátom és ismerősöm iránt, akikről tudhatom, hogy így élnek. Bár én nem tudok kitüntetést adományozni, de ezt a blogbejegyzést szeretném a csendes „szolgálattevőknek” ajánlani! S kiket szeretnék még bátorítani ezzel a történetemmel?

    „Endometriózissal élek”

    Egy újabb példa arra, hogy egy nehéz helyzetről hogyan lehet úgy beszélni őszintén, hogy ne tagadjuk a fájdalmainkat, mégis bátorító lehessen. (Csütörtök: nehézség plusz hálaadás – tematikus nap) Farkas Olga hálás FarkasOlgakezelátszik,ahogyanegyszívalakúkenyérszeletettart,amibeazvanírva,Senkineksemmivelnetartozzatok,csakaszeretettel.Ezzelazonbanmindannyiantartoztokegymásnak. Ezt az állapotot jelölte meg a facebookon, amikor alábbi vallomását megosztotta a nyilvánossággal. Mert a jóról is beszélni kell a nehézségek közepette véleménye szerint! Teljes mértékben egyetértek és ez a blog is ezért jött létre! Örülök, hogy megengedte, hogy közzétegyem szavait, melyek nagyon megérintettek. Köszönöm, hogy továbbadhatom másoknak is mind az információkat, mind a lelkiséget, amit érezni lehet az olvasás közben.

    „Őszintén. A jót is”

    „A történetemben NEM ÉN vagyok a fontos, hanem a példa. A PÉLDA A JÓRA. Farkas Olga vagyok, 36 éves. 2001 óta több formáció szólóénekeseként és öt éve egy fantasztikus nagykórus oszlopos tagjaként a színpadon is élem az életem. A mindennapokban pedagógus: másfél évtizede felnőttoktatásban tanító bölcsész. Több, mint négy éve egy testi-lelki fájdalmakat okozó, alattomos és