vers

Zenés és irodalmi összeállítás húsvétra
(Kedd: tehetség plusz ember – tematikus nap)

Kedves Olvasó!

    Dzsida Jenő,
    Weöres Sándor,
    Túrmezei Erzsébet,

csak pár név, akiknek alkotásaiból is választottam ajándékokat.

9 évvel ezelőtt készítettünk a barátokkal közösen egy összeállítást húsvét alkalmából. Versek, dalok, elmélkedések hangoztak el. Élőben is előadtuk, de készítettünk belőle hangfelvételt is. Ebből az anyagból szeretnék most pár gondolatot átadni, továbbadni, plusz egy most született írást Somlainé Kiss Viktória tollából. Minden napra jut egy kis ajándék húsvét hétfőig,

FOGADJA SOK SZERETETTEL!Tovább olvasom →
A cikk címe: a Hangos ajándékom húsvétra

Húsvét, reménység, újjászületés
(Vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

Nemrég ajándékba készítettem egy képet. Régen, amikor még láttam, nagyon szerettem rajzolni, a kedvenc témám a naplemente volt.

Ezért ezt próbáltam a legtöbbször megörökíteni, s még most is ott van a kép a fejemben, s az, hogy milyen színt hogyan használtam.

Amikor már erősen gyengült a látásom, egyszer kipróbáltam, vajon meg lehet csinálni úgy is egy képet, hogy nem látom a végeredményét?Tovább olvasom →
A cikk címe: az A felkelő nap, ahogy én…

Jóság és önértékelés, elmélkedés egy vers kapcsán
(vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

„Fény vagy te is, lobogj hát,
Melegíts és égess,
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes!”

Mikor olvastam ezt a versrészletet, nagyon megérintett, elhatároztam, hogy megosztom azokat a gondolatokat és érzéseket, amik keletkeztek bennem Tóth Árpád, Kaszáscsillag c. költeménye kapcsán.Tovább olvasom →
A cikk címe: az Aki pedálozik Istennek, azt jobban…

Ünnep a tűz körül – pünkösd alkalmára
(vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

A negatív esetekről sokat hallani, hogy akaratlanul is megbántunk valakit. De milyen az, amikor akaratlanul szerzünk örömöt, vagy váratlanul kapunk? Ez a kis történet bátorításképp szolgálhat azoknak is, akik úgy érzik, semmiség, nem számít az a kicsi dolog, amire képesek.
Tovább olvasom →
A cikk címe: az Én nem akartam! Mégis ez…

Egy vers a megalkuvásról

 

Ma van a fehér bot nemzetközi világnapja. Ilyenkor a vak emberekről szólnak cikkek, riportok a médiában. Tavaly egy összefogásnak lehettünk szemtanui, mikoris 10 blogszerző közölt bejegyzést saját témájában, a látássérült emberek helyzetének szempontjából. Ma egy költeménnyel készültem. A vers írója sorstársam sok szempontból. Ő is egy édesanya, tréner, szeret írni és látássérült. Nagyon megérintett ez a vers, amikor a minap elolvashattam. Vajon mindannyiunkban ennyire ficánkol az igazi önmagunk? Ismerjük? S ha ismerjük valamennyire, megmutatjuk másoknak? Ha nem miért? Félünk mások ítéleteitől?

Tovább olvasom →
A cikk címe: a “Áll az alku?”

Elgondolkodtató példák a természetből, bölcsességek versben és regényben
 (csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

 

Olyan érdekes, hogy egy fél nap leforgása alatt annyi elgondolkodtató írás érkezett hozzám, hogy arra gondoltam, talán nem véletlen. Úgy döntöttem, megosztom a legjobbakat ezek közül Tovább olvasom →
A cikk címe: a Csemegetál

Csokonai Vitéz Gizella  (1894-1965)
(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

Mi az, hogy siker? Én abban az értelemben fogom ezt a fogalmat használni, hogy az, amikor egy ember az életének valamely területén megtalálja önmagát és saját helyét. Ez lehet szakmai, vagy magánéleti, a lényeg az, hogy az adott élethelyzet bátorításul szolgálhasson másoknak, akiknek éppen bizonytalansággal, nehézséggel kell megküzdeniük, vagy csak egyszerűen inspirációra várnak, hogy még erőteljesebben haladjanak saját útjukon. Ismét ifj. Menyhárt András mutatja be a soronkövetkező személyt.

 

Keltsd hát fel bent: bennem a Te Napod!

 Csokonai Vitéznek hívták mégis elfeledték.
Sajnos, úgy tűnik, inkább az árnyékába, mint fénysugarába került a nagy elődnek, Mihálynak.
Mert 4 éves korától vak volt?
Tovább olvasom →
A cikk címe: a Sikeres látássérült emberek 3. rész

Hála anyaságomért
(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Volt már olyan érzése, hogy eltávolodni látta saját gyerekét? Lazulni érezte a kapcsolatot? Tegnap rendkívül jó érzéssel ébredtem. Hálás voltam azért, hogy anya lehetek. Persze, lehetne mondani, hogy könnyű volt ráhangolódnom erre, mert anyák napja volt. Hadd írjam most le, hogy egyáltalán nem természetesen jön minden nap egy ilyen emelkedett gondolat, érzés. Én most őszinte leszek. Már Tovább olvasom →
A cikk címe: az Anyai szemmel 1. rész

Veszítés a hétköznapokban
(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

A napokban találtam egy gyönyörű költeményt, amint az ünnepekre készülve keresgéltem valamit, amit megoszthatnék a barátaimmal. Milyen érdekes, hogy a búcsúzás, az elengedés kapja a hangsúlyt és nem a halál. Szinte a mindennapokra bontja le a költő a tényt, valamitől mi mindig búcsúzunk. Hogyan lehet ezt úgy elfogadni, hogy még a reménység is megmaradjon? A vers után lesz két link, ahol a halállal és a veszítéssel kapcsolatos írásaimat lehet megnézni egy kupacban. Nekem az életben nagyon fontos az őszinteség, a dolgokkal való szembenézés és a reménység keresése, bármilyen jellegű veszítésről is legyen szó az életben. Édesanyám, vagy a látásom, saját, vagy mások
Tovább olvasom →
A cikk címe: a Valamitől mindig búcsúzunk