kitartás

Pár gondolat a kitartásról a veleszületés és jellemformálás fényében
(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)

kisbabánkinkubátorban

Vajon a kitartás mennyire velünk született tulajdonság?
Milyen szerepe van egy szülőnek abban, hogy ilyenné váljon a gyermeke?
Én mennyire vagyok kitartó?
Engem mire, hogyan neveltek?

Már régen jelentkeztem, úgyhogy kicsit írok magunkról is a témát érintve, illetve egy rövid cikket is idézek.

Új lendületet kaptam a blogíráshoz

Legkisebb gyermekünk már lassacskán másfél éves és kezd visszatérni a „régi” időszámítás.

Hősiesen küzdött az életéért

Alig volt több másfél kilogrammnál, mikor megszületett Erika lányunk. Két hónappal korábban érkezett erre a világra.

  • Inkubátor,
  • lélegeztetés pár napig,
  • Tovább olvasom →
    A cikk címe: a Minket kitartásra neveltek?

    (egészségmegőrzés–emberi kapcsolatok – tematikus nap)

    Bizonyára fel tudja idézni az olvasó, amikor a róka arra tanítja a Kis herceget, milyen fontos, hogy mindig ugyanabban az időben érkezzen látogatóba, hogy fel tudjon készülni rá, és már egy órával előbb díszbe öltöztethesse a szívét.

    Nem tudom, hogy ki hogy van a váratlan vendégekkel.

    Érdekes, azért néha jó érzés, ha „csak úgy” ránk nyitja valaki az ajtót, de nem mindig örülök.

    Egy dolog viszont biztos!Tovább olvasom →
    A cikk címe: a Kötődés és matematika

    Részlet Schlingloff Sándor, reménységgel kapcsolatos gondolataiból
    (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

    Ebből a bejegyzésből kiderül, milyen tények segítettek nekem abban, hogy könnyebben feldolgozzam látásom elvesztését. Lehet, hogy valakinek az lesz a véleménye, hogy ez önáltatás, amiről írok, de érdemes végiggondolni, amiről az előadó beszélt. Schlingloff Sándor előadásait azért szeretem hallgatni, mert úgy érzem, hogy őszinte, nem fél a rázós kérdésektől és tényektől. Kimondja a gondolatait úgy, ahogyan azok felmerülnek benne. Nem szépít soha, mégis erőt lehet belőlük meríteni. A “nehézségek tagadása nélkül” c. mondatrészt az ő gondolatai ihlették, mert én is ezzel a szemlélettel és gyakorlattal szeretnék élni. Néven nevezni, és nyíltan beszélni akadályokról, azután szembenézni velük, és megoldást keresni. Tagadni soha!!! Alább az egyik előadásának részlete:

    Ami nem bátorít

    Ha már valaki nagyon nem bírja a boldogtalanságot, az nem válasz neki, hogy ez mennyire jót tesz majd a jellemfejlődésének, és hogy majd a jövő az szép lesz.Tovább olvasom →
    A cikk címe: a „Ez nem a Mennyország fiúk!…

    Liebster Award vándordíjra jelölték háromszorosan is a Sikerül blogot! 3. rész
    (csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

    Július elején történt ez az esemény. Ahhoz, hogy ezzel a lehetőséggel „dicsekedhessem”, többek között arra volt szükség, hogy a jelölő személyek kérdéseire válaszoljak.

    • 1. – Mik a terveid a munkában a közeljövőben? Készülsz valamilyen új dologra?
    • 2. – Mi a legfontosabb üzenet, amit a munkád során szeretnél eljuttatni az olvasóidhoz, vásárlóidhoz?
    • 3. – Mit tanácsolnál azoknak az anyukáknak, nőknek, akik most fontolgatják, hogy önálló vállalkozásba kezdenek?
    • 4. Mondj három dolgot, amiért “Az élet szép!”
    • 5. Oszd meg velünk egy gyerekekkel kapcsolatos kedves élményedet!

    Kissné Sági Anita kérdéseire válaszoltam ma.Tovább olvasom →
    A cikk címe: a Ha az életnek van fonákja,…

    Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei
    (péntek: munka/tanulás – tematikus nap)

    Ebben az októberi időszakban özönlenek rám a hírlevelek, ilyen tréning, olyan tanfolyam. Ráadásul minden aktuális, hiszen annyi mindent nem tudok még jól csinálni, s milyen nagy a „kísértés”, hogy az összes tudást megvásároljam. Persze, ha lenne miből. Elkölthetnék többtízezer forintot, vagy akár százat is, de nincs ilyen lehetőségem jelenleg. Ha lenne is, vajon lenne kapacitásom, ügyességem, egyedül megcsinálni mindent, amit tanácsolnak nekem? A már megvásárolt anyaggal sem tudtam olyan jól haladni, ahogy terveztem, azon is végig kellene még mennem, ami aTovább olvasom →
    A cikk címe: az Útinapló 12. rész

    A teáscsésze
    (vasárnap: a keresztény hitélet kihívásai – tematikus nap)

    Sokszor értetlenül állunk egy-egy tragikus életesemény után, üveges szemekkel bámulva magunk elé:
    – Miért történhetett ez meg velem? Elég már ebből a sok nyomorúságból!

    Bizonyára mindannyian ismerünk olyan embereket, akik hősiesen hordozzák szenvedéseiket.
    Mi lehet a titkuk?
    Talán az a hit és reménység, amit az alábbi rövid történet ábrázol.Tovább olvasom →
    A cikk címe: az Egy tanmese a szenvedés értelméről

    Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei
    (péntek: munka/tanulás – tematikus nap)

    Ebben a bejegyzésben szó lesz többek között a makacs küzdelemről, a tervezés jelentőségéről, és arról, hogy mit tanultam az életem körül felgyorsult eseményekből.

    Vannak, akik úgy gondolják, nem érdemes tervezni, hiszen annyi mindentől függ egy dolog megvalósulása. Tenni kell a dolgunk, éppen azt, ami előttünk van aznap és kész. Vannak, akik a fókuszált figyelemtől várják azt az eredményt, hogy hatékony legyen a tevékenységük. Éppen azt csinálni, amit előre elhatároztak, csak arra a célra koncentrálni teljes erőbedobással, hogy kihozzák az adott területen a legtöbbet magukból. Folyamatokat terveznek, stratégiákat építenek. Vannak, akik azt mondják, hogy a célok meghatározására azért van szükség, hogy motiváltak legyünk. Lusta ember lévén nehezen ülök le kidolgozni egy tervet, de azt tapasztaltam, hogy bizonyos folyamatok felgyorsulásához szükségem lenne rájuk. Sőt, ahogy a hadműveletekben léteznek stratégiák, úgy nekem sem lene szabad úgy gondolkodnom hogy ahogy esik, úgy puffan. Miért éppen ezekről írok? Az utóbbi napokban sokat gondolkodtam ezekről a kérdésekről, mert érdekes fordulatok történtek az utamon. Felgyorsultak bizonyos folyamatok és sokatTovább olvasom →
    A cikk címe: az Útinapló 11. rész

    Liebster Award vándordíjra jelölték háromszorosan is a Sikerül blogot! 2. rész
    (csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

    Hetekig tartott, mire rászántam magam, hogy megírjam ezt a blogbejegyzést. A legnehezebb kérdések egyike számomra, hogy milyen álmaim, céljaim vannak, amiket el szeretnék érni. Azért nehéz, mert a hétköznapok többségét elégedett emberként élem, nem érzem azt, hogy nincs valami, amit még nem értem el. Tehát ha van is álmom, van is célom, az nem azért létezik, mert még valami hiányérzetem lenne. Mik ezek? Erről is szó lesz. A Liebster Award vándordíj kapcsán válaszoltam pár kérdésre még ezen kívül ma.Tovább olvasom →
    A cikk címe: az Álmok és célok

    Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei
    (péntek: munka/tanulás – tematikus nap)

    Mit szoktam csinálni, ha éppen elveszítem a lelkesedésemet a terveimmel kapcsolatban? Ezzel kezdem ezt a bejegyzést, majd folytatom, hogyan haladok, előrelépésként visszaléptem, de van, amikor ez hoz eredményt! Tovább olvasom →
    A cikk címe: az Útinapló 10. rész

    Vállalkozóvá válásom kínjai és örömei
    (péntek: munka/tanulás – tematikus nap)

      Az utóbbi hetek arról szóltak, hogy információkat és erőt gyűjtöttem. Információkat, hogy sérült emberként milyen feltételek mellett vállalkozhatnék. Erőt pedig egy segítő szándék, és különféle gondolatok adtak, amikből sokat találtam az interneten. Ezekről írok ma. Tovább olvasom →
    A cikk címe: az Útinapló 9. rész