fiataloknak

Énekpróbák Bolyki Balázzsal a Para-ra Gospel Kórusban
(szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Amikor valaki keresztény emberként azt éli meg, hogy szeret a színpadon lenni, örül, ha megtapsolják, és törekszik arra, hogy minél inkább megmutathassa ki ő valójában, bűnös vágyaktól vezérelt személy? Magamutogató? Hogyan mondhatja egy ilyen ember, hogy ő Isten nagyszerűségére és dicsőséges gazdagságára akar rámutatni önmagán keresztül, a művészetén keresztül?

 

Lelkembe gázoltak

 

Egy baráti társaságban voltam. Köztudott volt, hogy szeretek énekelni, és szívesen teszem ezt mások előtt is. Ők már hallották a hangomat, és  kérték, hogy énekeljek már el egy pár dalt. Megtettem, és együtt élveztük ennek az örömét. Azután megtapsoltak és jólesett. S az is öröm volt, hogy érezhettem, hogy a többségnek sikerült átadnom valamit, ami vidám volt és lélekemelő.

Honnan tudom? Ennek különböző egyéb jelei voltak a tapson túl. Az együttlét után Tovább olvasom →
A cikk címe: az A taps mosoly, amit én…

 

Gyömrő melléki OTTHELO
(hétfő: egészségmegőrzés-emberi kapcsolatok – tematikus nap)

 

Házi bort ajándékoztunk a minap a barátainknak. Férjem egyedi címkét és szövegezést talált ki hozzá. Ahogyan az orvosságokhoz is adnak tájékoztatót, annak mintájára ő is írt egyet saját borához. Én annyit nevettem rajta. Megkértem: hadd osszam meg itt a blogban! Az alábbi rövid szövegrész az üveg egyik oldalán, a kép pedig a másik oldalán szerepel. Készített még egy, a betegtájékoztatókhoz hasonló leírást is hozzá, ezt külön papíron kapta meg mindenki. Egészségünkre!

 

Gyömrő melléki Othello

 

Ez a jellegzetes nedű, Gyömrő és Budapest árnyékos lugasaiban termett. A répacukor és a fűszerek jól kiegyensúlyozzák a tapasztalat hiányát, mely nemzedékek óta öröklődik.

Ajánljuk: házmestereknek, mosónőknek, ecetes torma, tökfőzelék, savanyú Tovább olvasom →
A cikk címe: az Egy palack igazság

Énekpróba Bolyki Balázzsal, plusz egy kis dalszövegválogatás
(szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Mitől jó egy dal? Én azok közé tartozom, akiknek nem mindegy, hogy milyen a szöveg. Szeretek gondolatokat is átadni, amikor énekelek. Néha az egyszerű a nagyszerű. Néha a szavak játéka nyűgöz le, amikor valaki annyira kreatívan tud élni a magyar nyelv adta lehetőségekkel. Ha adva van egy dal, ami a szokatlan szókapcsolatok miatt különleges, és még az is feladat, hogy gyúrjunk az előadásmódra, az felemelő érzés. Tegnap egy ilyen éneket kezdtünk el tanulni. Ez azután arra motivált, hogy gondolkodjam el és gyűjtsek össze olyan dalszövegrészleteket, melyek számomra szintén különlegesek. Ebből adok közre egy kis válogatást a bejegyzés zárásaképp. Tovább olvasom →
A cikk címe: az Ez csak szövegelés

Legyünk büszkék rájuk!

(szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)

 

Szeles, esős időben ki szeret bármit is csinálni például az udvaron? Ki szeret ilyenkor egyáltalán kilépni az ajtón? Milyen jó is, amikor az eső kopogtat az ablakon, mi pedig ülhetünk a meleg száraz szobában. Ki az az őrült, aki ilyenkor indulna le mondjuk a. tópartra fürödni, ülne biciklire, vagy elmenne futni? Jelentem, vannak ilyen emberek a világon. Bár őket nem igazán az “őrült” kifejezéssel szokás illetni. Sportolók, akik Tovább olvasom →
A cikk címe: a Triatlon vb, London: Lengyel Zsófia…

Egy szerelemről, ami egy látássérült és egy hallássérült fiatal között ég
(szombat: akadálymentes pihenés – tematikus nap)

 

Amikor megnéztem ezt a videót először, azonnal tudtam, hogy látni kell mindenkinek. Például a közös tandemezés technikai megoldásai nagyon érdekesek voltak számomra. Mi is a férjemmel, pedig mi mindketten hallunk rendesen, küszködtünk, hogy hogyan kommunikáljunk menetközben. Mert amit én mondtam hátul, azt hallotta Csaba, de amit ő akart nekem mondani, azt én már sosem hallottam rendesen, mert ahoz hátra kellett volna fordulnia, az meg azért veszélyes lett volna. Mi erre a problémára azt a megoldást Tovább olvasom →
A cikk címe: az Ez nem “vak lárma”

Énekpróbák Bolyki Balázzsal
(szerda: tehetség plusz ember tematikus nap)

 

A tegnapi próba egy igen erős alapozással telt el. Kitértünk a rekeszizom használatára elég részletesen. Kaptunk feladatokat, hogy begyakorolhassuk az éneklés legalapvetőbb technikai részét. Úgyhogy most leírom, hogy miket hallhattunk, illetve megpróbálom felsorolni a gyakorlatokat is, talán még emlékszem mindegyikre, de ha most nem írom le, Tovább olvasom →
A cikk címe: a Légszobrász műhely

A Bolyki Balázzsal történő próbák élményei
(szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

A szombati koncertről nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett Balázs felé, melyeket nekünk is tolmácsolt a próba elején. Természetesen ezek olyan bátorító szavak voltak, amire nem nehéz azt mondani, hogy ízlett. De vajon hogy állunk hozzá ahoz a kijelentéshez, hogy bár a közönségnek tetszett, amit csináltunk, ennél mi sokkal többre vagyunk, leszünk képesek? Én ezeknek a mondatoknak is örültem, amik erről szóltak. Engem a kihívások tudnak lekötni, éltetni, motiválni. Egyébként sem voltam megelégedve magammal annyira, mint talán a közönség lehetett a Tovább olvasom →
A cikk címe: a Finomságok

 

         Wesselényi Miklós  / 1796-1850 /
(csütörtök: pozitív látásmód – tematikus nap)

Duna, árvíz, éppen aktuális, hogy pont őt mutassuk be. Tudta, hogy a börtönben töltött időszak alatt elveszítette a látását? Ezután hogyan változott munkássága? Vajon feladta? Többek között ez is kiderül majd ifj. Menyhárt András írásából.

 

 

Látóként indult az élete, nagyon is látóként.

Tovább olvasom →
A cikk címe: a Sikeres látássérült emberek 4. rész

Az énekpróbák élményei Bolyki Balázzsal
(szerda: tehetség plusz ember – tematikus nap)

 

Éles? Fájdalmas? Tanulságos? Netán egymás fejéhez vágtunk valami törékenyet? Mi a csudáért ez lett a címe ennek a bejegyzésnek? Valahogy most ez az a szó, amivel meg tudtam ragadni az egész próbán megtapasztalt dolgokat. Máris sorraveszek mindent! Elsőként egy szerencsétlen mosogatás élményével kezdem. Egy vékony falú pohár Tovább olvasom →
A cikk címe: az Üvegszilánk

Szív-i
(hétfő: egészségmegőrzés – emberi kapcsolatok tematikus nap)

 

Ma a legkisebb gyermekünkről írok pár sort. Tavasszal volt 3 éves. Szilvi a neve, de amikor ő mutatkozik be, akkor az „l” betűt ki szokta hagyni a nevéből, és az „i”-t pedig hosszúnak ejti. Nagyon cuki, ahogy beszél. Ha a három gyereket egy-egy jelzővel kellene bemutatnom, akkor Attila lenne a komoly, Pancsika a macska, Szilvike pedig a cuki.

 

Első találkozásunk

 

Az egyik unokatestvérem, amikor többször keményedett a pocakom, szinte megjósolta, hogy mikor fog megszületni. Mondtam is neki, hogy az nem lehet, hogy 3-4 hét múlva megérkezik, mert Tovább olvasom →
A cikk címe: az Anyai szemmel 3. rész