veszítés

Miközben pár érdekességet leírok majd, hogy a vak emberek hogyan is közlekednek egyedül, az is ki fog derülni, hogy mi köze az egésznek a problémamegoldás készségéhez.

Valljuk be, hogy a legkedvesebb emberek is képesek néha olyan dolgot tenni, ami összetöri egy kicsit a lelkünket. Akkor most  ez így jó és szokjuk meg, vagy szökjünk? Mi a jobb, ha elmondjuk nem tetszésünket, vagy hallgatunk a békesség kedvéért?

Sok költő, dalszöveg író próbálta már megfogalmazni, hogy mi is a szerelem. Zorán arról énekel, hogy ennek egyszer múlnia kell és ha múlik, akkor fáj. Biztos ez?

Ez valami vicc? Nem. Egy olyan következményről fogok most beszélni, amire nem szokták felhívni a figyelmet azok, akik azt mondják, légy pozitív. Szeretném leszögezni,

Mi lesz velem, ha egyszer egy szép napon megkérdezi a gyerekem, hogy ez mi, vagy az mi? Mit fogok mondani?-fogalmazódtak meg a kérdések akkor, amikor még csak gondoltam arra, hogy majd babát szeretnénk. Fel lehet erre készülni? Milyen problémákkal érdemes foglalkozni a

Egy doboz sör mentette meg egy májusi nap az életünket, akár így is fogalmazhatnék. Mivel húsvét vasárnap gyakran előkerül az újjászületés fogalma, had írjam le egy velünk megtörtént esetet,

Tegnap egy olyan cikket olvastam, ami ha igaz, akkor új értelmet nyerhet ez a blog, amit írok, amit olvas a kedves olvasó. Többet kaphatunk mindannyian, mint amire számíthattunk. Feltéve, ha valóban igaz a cikk állítása, hogy a

Ki kell, hogy jelentsem, hogy nem értek egyet a „Jól csak a szívével lát az ember” mondatrésszel. Azzal igen, hogy ami lényeges, az a szemnek láthatatlan. Bár, ha nagyon kötözködni szeretnék, akkor lehet, hogy ez sem igaz. Miért? Gyorsan azért had tegyem hozzá, hogy amikor valaki ezt idézi nekem, vagy másoknak is egy rendezvényen, akkor tudom, hogy az illető tiszteletből és szeretetből teszi. Köszönet érte!

Panaszkodhat egy ember akkor, ha épp bátorítani szeretne másokat? Egy tanulságos eset történt velem ma, ezért osztanám meg és egy kis együttérzés biztosan nekem is jól jön néha…

 

Gondolta volna rólam valaki, hogy nem vagyok még 13 éves? Igen.

Téged meg tudna vigasztalni, ha macskát simogatnál és hallhatnád, ahogy neked dorombol?

Nagyon sajnálok most egy-két embert a környezetemben, mert épp csalódáson mennek keresztül. Gondoltam, talán nem vagyok egyedül azok közül, akik ilyen helyzetben úgy érzik, hogy semmi okosat nem tudnak mondani. Egy megértő kézfogás,