Bekapcsolódás

Egy jó filmet is szeretnék ajánlani ma többek között. Vígjáték. Engem nem csak kikapcsolt, hanem bekapcsolt. Bár erre a kifejezésre lehet, hogy beleegyező nyilatkozatot kellene kérnem, hogy használhassam.

 

Völgyessy Szomor Fannival külsőbeszélgettem egyszer egy fellépése után. Megérintettek a dalok, amiket énekelt egy általunk szervezett koncerten. Volt egy, ami különösen is megfogott. Elmesélte, hogy milyen érdekes, mert a vakok intézetében is ezt kérték tőle. Azzal a dallal külföldön megnyert egy fesztivált is. Aztán megfogalmazta azt a gondolatot, amire fentebb hivatkoztam. Ő az embereket nem kikapcsolódásra hívja, hanem bekapcsolódásra. Szeretné, ha a dalai alatt valami megmozdulna a közönség lelke mélyén. Nyilván, hogy minden művész valahol erre vágyik. Megérinteni egy olyan bugyrot a lélekben, amit más eszközzel nem lehet elérni. Volt olyan időszak, hogy nem szerettem, ha az emberek a dalok után, amiket én énekeltem, könnyeztek. Azt gondoltam, hogy engem siratnak, hogy jaj, szegény vak lány… Nem akartam, hogy sajnáljanak. Olyan éneket nagyon nehéz találni egyébként, aminek a tempója nem lassú, mégis jó a szövege. Sok fejtörést okoz, hogy hogyan adhatnék át vidámságot pont emiatt. Visszatérve a sírásra, feltehetjük a kérdést, hogy biztos csak akkor itatjuk az egereket, ha szomorúak vagyunk? Ez most olyan egyértelműnek hangzik, mindenki tudja, hogy nem. Mégis, az első reakcióm az volt, hogy azt feltételeztem a közönségről, hogy szomorúak lettek az előadásom alatt. Talán csak azért volt ez, mert sokszor szembetaláltam magam a sajnálattal és nem tudtam elképzelni, hogy másképp is gondolhatnak rám. Ma már tudom, hogy a sírás sokkal több annál, mint hogy az arcunkon kifolyik a bánat. Hallottam már olyan emberről, aki évekig nem volt képes sírni és ettől nagyon szenvedett. Aztán amikor fel tudott törni benne az érzelem, igen csak megkönnyebbült.

 

Nagyobbik kislányunk a legapróbb akadály előtt is sírva fakad. Annyira, hogy azt hinné az ember, egy szekrény dőlt rá. Tegnap tojást festett a leendő locsolói számára. El sem akarta kezdeni igazából a műveletet, mert azt mondta, hogy inkább az apukája csinálja, mert ő nem tudja. Azt láttuk, hogy a sírás csak akadályozza őt abban, hogy tojást fessen. Tudtuk, hogy le kellene valahogy csillapítani benne ezt. Én többféleképp próbáltam, de csak szavakkal, mert közben mosogattam. Apukájuk ott ült ugyan a gyerekek mellett, de neki sem sikerült bátorítani Pancsikát. Ott volt viszont még egy valaki. A nagymama. Sajnos a folyamatot nem láttam, hogy pontosan hogy történt, de odaült a kislány mellé és egyszer csak csend lett. Olyan különös. Én itt írom minden nap a blogot. Sokan írtak már nekem, hogy milyen bátorító ez az egész. Miért nem sikerült tegnap arra motiválnom a lányomat, hogy kezdje el nyugodtan a tojásfestést? A nagymamájának miért igen? Nem tudtam most ezt megfigyelni, de egy biztos. Minden egyes emberhez egy személyes út vezet. Erre rátalálni igazán a művészet. Nyilván vannak alapelvek, a pszichológia tudománya is segíthet, hogy azért ne az ellenkező irányba keressük ezt, de még ők is azt mondják, hogy minden gyermeket egyénileg érdemes kezelni. Személyesen odafigyelni rá, a reakcióira és ennek fényében érdemes eldönteni, hogy mi hogyan terelgessük őket. A napokban olvasta fel nekem az óvónéni Pancsika értékelését és kiderült, hogy ott is tapasztalják azt, amit én tegnap látttam. Hamar feladja, de könnyen motiválható. Nekem szívem vágya az, hogy lányunkból a lehető legtöbb dolgot „kiszeressem”. Böjte Csaba külsőszokta használni ezt a kifejezést. Az ő gondolata az is, hogy mindenki egy értékes ajándék, egy csomag, melyet ki kell bontani, had láthassuk, hogy kit is kaptunk. Minden ember, már csak az alkotó miatt is értékes, de ennek nagyságát, mélységét, valódi tartalmát megtalálhatjuk a legkülönbözőbb készségekben is. Fedezzük fel egymásban a kincseket. Ezeket azért kaptuk, hogy megosztva ne csak mi érezhessük magunkat gazdagabbnak, hanem mások is többek lehessenek. Minden drágakő bennünk, ami, vagy aki közelebb visz a másik emberhez. Ez nem csak a művészetek kiváltsága!

 

A húsvéthoz kapcsolódva akkor most jöjjön a filmajánló is, amit megigértem:

 

Sose halok meg

 

A tartalom leírása

itt külső

olvasható.

 

Jó szorakozást!

Kíváncsian várom a véleményeket, hozzászólásokat!

comments